Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-11-01 / 124. szám

egység | 2019 NOVEMBER 12 HOHMECOLÓ | IZRAEL KURD ZSIDÓK A kurdisztáni zsidó közösség egyike volt a legősibb diaszpórabeli zsidó társadalmaknak. A Biblia tanúsága szerint (2Királyok 17:16.) zsidók már 2500 éve letelepedtek a mai Török­ország, Irak, Szíria és Örményor­szág területén lévő Kurdisztánban. Noha a kurdok sosem rendelkeztek önálló állammal, annak ellenére, hogy az 1920-as években a közel-ke­leti régiót felosztó nagyhatalmak kecsegtették a kurdokat egy önálló állam reményével, mégis ez az erős, kultúrájában és identitásában szi­lárd nép az évezredek során nagy­fokú toleranciát mutatott a köztük élő zsidók iránt. Izrael Állam megalakulása után az Irakban élő zsidók (Kurdisztán zsidók által leginkább lakott részei Irakban voltak) egy évet kaptak, hogy elhagyják az országot, le­mondva iraki állampolgárságukról és hátrahagyva vagyonukat. 1949 és 1952 között az iraki Kurdisztánból 25.000 zsidót mentett ki Izrael az „Ezra és Nechemia hadművelet” so­rán. Becslések szerint a kurd zsidó közösség Izraelben ma 150.000 főt számlál. INFORMÁLIS KAPCSOLATOK Bár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs Izrael és Irak közt, a kurdok szoros informális kapcsolatot ápol­nak Izraellel, ezért is lehet, hogy a független Kurdisztán létrejöttét Izrael sürgeti és elsőként támogatta a nemzetközi közösségben, igaz, hogy hivatalos elismerésig nem ju­tott az ügy. 2004-ben több nemzetközi hír­ügynökség arról számolt be, hogy izraeli titkosszolgálatok aktív te­vékenységet folytatnak Irak és Szíria kurdok által lakott részein és katonai kiképzést nyújtanak a kurd függetlenségért harcolóknak. A szoros együttműködést mutatta, hogy Massoud Barzani, a Kurdisz­táni Demokrata Párt elnöke akként reagált a vádra miszerint hogy le­hetséges, hogy a kurdok Izraellel tartanak fenn viszonyt, „hogy más arab országok is rendelkeznek izra­eli kapcsolatokkal”. A KURD-TÖRÖK KONFLIKTUS Miután Donald Trump amerikai elnök néhány héttel ezelőtt elren­delte amerikai csapatok kivonását észak-Szíriából, Erdogan török el nök utasítására török katonai egy ségek tankokkal és harckocsikkal nyomul­tak be a területre. A nem zetközi köz­vélemény azonnal fel há borodott és nem kellett sokat vár ni, hogy olyan atrocitásokról és mé szárlásokról ér­kezzenek hírek, me lyekről kezdettől fogva tartani le hetett. Benjamin Netanjahu izraeli mi­niszterelnök, akinek kapcsolata Er­dogan török elnökkel finoman szól­va sem felhőtlen, azonnal szót emelt a kurdok védelme érdekében: „Izra­el mélységesen elítéli a szíriai kurd területek török invázióját és óva int bármiféle etnikai tisztogatástól, me­lyet törökök vagy hozzájuk közeliek végeznének. Izrael e mellett kész hu manitárius segítséget nyújtani a bátor kurd népnek” – hangzott a közlemény. KURD-TÖRÖK KONFLIKTUS ÉS AZ IZRAELIEK Bár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs Izrael és Irak közt, a kurdokkal szoros informális kapcso­latot ápol a zsidó állam. Ezzel szemben Izrael és Törökország viszonya sosem volt makulátlan, de a 2010-es gázai flottilla körüli események után végzetesen megromlott. Nem meglepő tehát, hogy Izrael a kurdok pártján áll az eszkalálódó a konfliktusban. MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA Az Ezra és Nechemia hadművelet egység | 2019 NOVEMBER 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom