Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-11-01 / 124. szám

2019 NOVEMBER | egység 13 IZRAEL | HOHMECOLÓ A Gázába tartó flottila egyik hajója Egy magát megnevezni nem kí­vánó magas rangú kurd vezető az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva kérte Izraelt, hogy tegyen nemzet­közi diplomáciai lépéseket a török agresszió megállítása érdekében. Mindeközben arról lehetett ol­vasni, hogy a vérengzések kurd ál­dozatainak egy részének ápolását és ellátását izraeli kórházak vállalták, így tehát a humanitárius segítségre sajnos, úgy tűnik, hamarabb szükség volt, mint arra számítani lehetett. IZRAEL ÉS TÖRÖKORSZÁG VISZONYA Az izraeli-török kapcsolatok az in­vázió miatt tovább romlottak. Mint emlékezetes, a két ország viszonya hagyott alább. A 2013-as egyiptomi puccsal hatalomra kerülő Moham­mad Morsit Erdogan nem nézte jó szemmel, és Izraelt vádolta, hogy a segédkezett Morsi hatalomra jutá­sában. A két ország kapcsolatát, részben amerikai segítséggel, 2016-ban sike-IZRAELI REAKCIÓ A török invázió Szíria kurdok által lakott részeire az izraeli köz­véleményt is megrázta, legtöbben szolidaritásukat fejezték ki a kurd néppel. Izrael számára az első aggo­dalomra okot adó jel az amerikaiak kivonulása volt. Ha az amerikaiak ilyen sokszor váltanak irányt külpolitikai kérdé­sekben, esetleg elképzelhető, hogy egy bizonyos ponton az Egyesült Államok jelenlegi kormánya is az elődeihez hasonló, a mostaninál mérsékeltebben Izraelbarát politi­kát folytathat majd. Miközben ez a feltételezés nélkülöz minden re­ális alapot, a tény, hogy az ameri­kaiak kivonulása egyben a törökök térnyerését eredményezi, Izrael számára mindenképpen elgondol­kodtató. Ayelet Shaked, az Új Jobboldal párt vezetője nyilatkozatában sür­gette az önálló kurd állam létreho­zását, mely szerinte „Izrael alapvető érdeke”. Ha nem is ennyire markánsan, de a kurdok mellett állt ki a Kék-Fehér párt képviselője, Zvi Hauser, aki emlékeztetett rá, hogy Izrael két éve sürgeti a kurd területek feletti repülés tilalom életbelépését, meg­akadályozandó a légitámadásokat. Eli Avidar, a jobboldali Jiszrá­el Béjténu párt képviselője pedig emlékeztetett a zsidó és a kurd nép, illetve Izrael és a kurdok ha­gyományosan jó viszonyára, mikor humanitárius segítséget ígért a kur­doknak. Mindeközben számos szimpátia­tüntetést tartottak Jeruzsálemben és Tel-Avivban is, melyeken kurd származású zsidók szólaltak fel a kurdok mellett. sosem volt makulátlan, de a 2010-es gázai flottilla körüli események után végzetesen megromlott. Miután az izraeliek által ellenőrzött gázai blo­kádot hatszáznál több „békeaktivis­tát” szállító hajó próbálta megtörni, az izraeli hadsereg a sokszori figyel­meztetés ellenére a térséget elhagyni nem kívánó flottára tört. Az izraeli katonákat a „békés tüntetők” kések­kel és vasrudakkal ütlegelték, ezu­tán a katonák kénytelenek voltak fegyvert használva megvédeni ma­gukat. Az incidensben nyolc török és egy amerikai-török állampolgár meghalt, az ügyből pedig hatalmas diplomáciai vihar kerekedett. 2011-ben Törökország visszami­nősítette izraeli diplomáciai kap­csolatait és megszüntette az addigi közös hadgyakorlatokat, a viszony csak évekkel később, 2016-ban kez­dett valamennyire normalizálódni. Addig is azonban Erdogan török elnök Izraelellenes retorikája nem rült normalizálni, amikor is Izrael és Törökország olyan fontos kérdé­sekben állapodott meg, mint hogy Törökország nem fog nemzetközi bíróságon eljárást kezdeményezni Izraellel szemben a flottila ügyében és hogy Törökország megállítja az Izrael elleni török terrorista táma­dásokat. Izrael kártérítés gyanánt 20 millió dollárt fizetett a flottilla török áldozatai családjainak. Ahogy azonban várható volt, a kedélyes barátság nem tartott túl sokáig. Az Egyesült Államok Jeru­zsálem Izrael fővárosaként történt tavalyi elismerése ismét felkorbácsol­ta az Izraelellenes hangulatot. Erdo­gan Izraelt „terrorista államnak” és „apartheid” országnak minősítette, Benjamin Netanjahu pedig felhívta Erdogan figyelmét arra, hogy abból a szájból hiteltelen bármiféle hasonló vád, aki terrorista szervezeteket, köz­tük a Hámászt támogatja és aki nem ismeri el az örmény népirtást sem. 2019 NOVEMBER | egység 13 FORRÁS: KURDISTAN24/Adam Mirani Tüntetés a kurdisztáni Erbilben, 2017

Next

/
Oldalképek
Tartalom