Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-10-01 / 123. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2019 OKTÓBER 26 Természetesen, vagy mondhatnánk úgy is, hogy sajnos, de már több mint száz évvel előbb sem járt el mindenki a zsinagógákba, viszont nagyünnepekkor – mint ahogy az ma is tapasztalható – megnőtt az igény a „zsinagóga-látogatásra”. Ugyanakkor, ha számba vesszük az imaüléseket, akkor azt kapjuk, hogy a hitközségi tagok kevesebb, mint a felének jutott ülőhely állandó imahelyen, – hiszen a Dohányban 2964 (1492 a földszinten és 1472 a női karzatokon), a Rumbachban 1260 (786 férfi és 474 női),2 a józsefvárosi zsinagógákban ráhagyással körülbelül 1000 ülőhely volt, az összes többiben pedig szintén nem lehetett több, mint még 1000 imahely. Hogy is festettek hát az Istentiszteletek például az 5655-ös őszi ünnepekkor (1894-ben)? Kiderül egy korabeli beszámolóból: „Telve voltak imaházaink az egész ünnep alatt, de ami az utolsó napon történt, fölülmúlja a képzeletet. Azt hittem kezdetben, hogy csak a Dohány utcai templom, melyben túlzás A NAGYÜNNEPEK TÜKRÉBEN – KIHÍVÁSOK A NAGY PESTI HITKÖZSÉG ELÕTT A 19. század fordulóján mintegy 14.000 ember tartozott a pesti neológ nagyhitközség keblébe, ehhez képest a szervezetnek nagyobb zsinagógája még mindig csak a Dohány és a Rumbach utcában létezett. A két nagyon kívül állandó jellegű imahelyek (az orthodoxokat nem számítva) az iskolákban, árvaházakban, kórházban, aggok házában és siketnémák intézetében voltak. 1 „MEGAZSINAGÓGA” HELYETT BÉRHÁZBEÉPÍTÉS A LIPÓTVÁROSI ZSINAGÓGÁK TÖRTÉNETE 1. rész A belváros népszerű sétálóhely, különösen a Duna-part és a parlament környéke kedvelt, pedig a szűkebb, sakktáblaszerűen rendezett mellékutcák is sok építészeti remeket rejtenek, és még annál is több történetet tartogatnak. Kevesen tudják, hogy a kiterjedt központi bíróság magasba törő, sárga klinklertéglás falak által keretezett tömbre egy árnyas parkot, annak közepére pedig egy gigantikus kupolával fedett zsinagógát terveztek. A grandiózus tervek mellett spontán módon alakult ki a lipótvárosi zsidó közösség, mely önerőből küzdött egy saját zsinagógáért, melynek eredménye a ma ismert Hegedűs Gyula (Csáky) utcai bérház földszintjének beépítésével született meg. Judapest anno rovatunkban a pesti megazsinagóga és a lipótvárosi zsidók történetét elevenítjük fel háromrészes sorozatunkban. CSEH VIKTOR ÍRÁSA Schikedanz és Herzog terve a Vasárnapi Ujságban
