Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-10-01 / 123. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2019 OKTÓBER 14 tudjanak egy helyen imádkozni, hiszen írva van23 : „népes nemzet ékessége a királynak”. Írva van az is, hogy magasra kell emelni Isten házát24 , ahogy írva van25 : „...hogy magasra építsük Iste nünk házát”, azonban a diaszpórában nem szoktak arra törekedni, hogy a zsinagóga a település legmagasabb épülete legyen, nehogy ellenérzést váltson ki a nem zsidó szomszédokból 26. A toronyházak és felhőkarcolók korában, amikor a magasságában nem az épület szépsége mutatkozik meg, hanem a praktikussága, értelemszerűen nem igyekszünk, hogy a zsinagógáink ezeknél magasabbak legyenek 27. Valamikor az épületek magassága egyenes arányban állt az impozánsságukkal, azonban ma még az előkelő gazdagok villájuk esetében se helyeznek hangsúlyt a magasságra, akkor magasság helyett a zsinagóga szépségére kell az építésénél helyezni a hangsúlyt28 , és csupán magában az imádkozásra szolgáló teremben alakítanak ki lehetőség szerint nagy belmagasságot 29. Van olyan vélemény is, ami szerint elég, ha a településen egy zsinagóga van, ami magas, a többinek már nem kell annak lennie 30. Törekedni kell rá, hogy a zsinagóga szép, díszes, impozáns épület legyen, lehetőleg szebb, mint a település többi épülete 31. Arról, hogy mi a teendő, ha választani kell a szebb és a drágább megoldás között, megoszlanak a vélemények: vannak, akik szerint elsősorban arra kell figyelni, hogy a zsinagóga minél szebb legyen, de mások szerint a zsinagóga szépségét a rá fordított pénzmennyiség adja 32. Ez azonban csak akkor igaz, ha egy magánadományból épül fel. Ha a közösség adja össze, akkor inkább szebb legyen, de olcsóbb 33. A ZSINAGÓGA ELRENDEZÉSE A zsinagógáknak egyes vélemények szerint a jeruzsálemi Szentélyhez hasonlóan négyszögletes alaprajzúnak kell lennie34 , de mások szerint mindegy, hogy kerek, négy- vagy nyolcszögletű egészen addig, amíg nem egy más vallás templomát akarjuk a formájával utánozni 35. Illik, hogy a zsinagógának legyen egy előtere és ne az utcáról lépjünk egyenesen a terembe, mert így nem egyenesen az utcáról áll be az ember a Világ Urához 36. Az az ideális, ha az imádkozásra szolgáló helyiség főbejárata a tóraszekrénnyel szemben helyezkedik el, hogy rögtön belépéskor37 meg lehes sen hajolni felé38 . Ha erre nincs lehe tőség, akkor el lehet ettől térni39 . Ezzel szemben jó, ha az utcai kapu nincs egy vonalban ezzel a főbejárattal, hogy ne lehessen egyenesen kilátni az utcára, mivel a kinti forgalom elterelheti az imádkozók figyelmét az imáról 40. Igyekezni kell, hogy az épületnek legyen két bejárata: egyik a férfi, másik a női részben 41. Törekedni kell arra, hogy a zsinagó gának legyenek ajtajai vagy abla kai, legalább részben az imádkozók kal szemben42, ahogyan Dá nielnál is írva van43 : „ablakai nyit va vol tak Jeruzsálem felé”44. Az abla kok legyenek legalább 32 centiméteresek45 , és jó, ha 12 van belőlük 46 – egyik vélemény szerint pont eny nyinek kell lennie, mások szerint legalább ennyinek47 . Nem kell, hogy az összes ablak a keleti oldalon az imádkozókkal szemben legyen 48, jobb elosztani őket minden oldalra. Van olyan szokás, hogy a 12 ablakot hármasával osztják el a négy oldalon49 . Van olyan vélemény, hogy legalább egy, teljesen átlátszó ablak le gyen az imádkozókkal szemben el helyezve, hogy rálássanak az égre, ami fokozza az áhítatot50 . Szokás az ablakokat fejmagasságnál feljebb építeni, hogy az imádkozók figyelmét ne terelje el a kilátás az utcára 51. TORNYOK ÉS KUPOLÁK A magyar ortodox rabbik az 1865-ös nagymihályi rabbigyűlésen szigorúan megtiltották, hogy tornyot építsenek a zsinagógákra52 , mert más vallású templomra hasonlítana úgy, azonban a kupolák építését továbbra is jóváhagyták. Az ilyen tetőszerkezet nem csak azért előnyös, mert így jó akusztikája lesz a zsinagógának, hanem főleg azért, mert ezzel elejét lehet venni, hogy olyan profán dolgokra használják a zsinagóga tetejét, mint pl. a ruhaszárítás 53. A Brooklyni Williamsburgban volt egy nagy ortodox zsinagóga, amelynek nagyon megfogyatkozott a közössége. Az épületet a hitközség felajánlotta átvételre ingyen a szomszéd utcában élő pápai közösségnek, azzal a feltétellel, hogy amíg legalább egy eredeti tag jár a zsinagógába, addig biztosítaniuk kell a minyent. Mesterem, Grünwald József (1903–1984) pápai rabbi még így sem engedte átvenni az épületet, mert tornyok voltak rajta. Végül a klauzenburgi-kolozsvári közösség A jeruzsálemi Hurva zsinagóga bimája
