Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-10-01 / 123. szám
2019 OKTÓBER | egység 15 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT kezébe került, akiknek első dolga volt lebontani a tornyokat. FÉRFI ÉS NÕI RÉSZ KIALAKÍTÁSA Ki kell jelölni külön a férfiak és külön a nők részét, ahol imádkozni fognak, a kettő közé pedig valamilyen elválasztót kell építeni54 . Van, aki szerint elég, ha ez vállmagasságig tart 55 – ám a legtöbb ortodox rabbinak, a magyar ortodox rabbikkal az élen, az volt az álláspontjuk, hogy olyan magas elválasztót kell építeni, hogy a férfi oldalról ne lehessen látni a nőket, nehogy elterelődjön a férfiak figyelme56 . Abban, hogy mennyire kell ennek takarnia, megoszlanak a vélemények: van, aki szerint egyáltalán nem szabad emberi alakot látni rajta keresztül, mások szerint csak olyan vastagnak kell lennie, hogy ne lehessen ráismerni senkire 57. Az 1865-ös nagymihályi rabbigyűlésen hozták azt a határozatot a magyar ortodox rabbik, hogy az olyan zsinagógába, ahol nincs el válasz tó, nem szabad bemenni imádkozni58 . Joszéf Dov Soloveitchik rabbi (1903–1993), az amerikai mo dern or todoxia szellemi vezető je szintén na gyon szigorú volt e te kintetben, és azt az álláspontot kép viselte, hogy ha csak olyan zsinagógában tudnánk a sófárfújást meghallgatni, amiben nincs elválasztás a két nem között, akkor inkább ne hallgassunk sófárt59 . A női részt úgy kell megépíteni, hogy könnyen és teljes mértékben tudják követni a zsinagógában zajló szertartást az ott imádkozók60 . Az elválasztás el helyezkedése tetszőleges: lehet hosz szában, keresztben vagy galéria ként megoldva, amíg figyelünk rá, hogy ne legyen átlátszó 61. A mellékhelyiséget olyan mesz szire kell az imateremtől elhelyezni, hogy egyáltalán ne lehessen érezni a szagát62 – és lehetőleg ne lehessen az illemhelyen a zsinagógában folyó szertartást hallani63 . Lehetőleg a wc-nek ne is legyen közös fala a zsinagógával 64. Ugyancsak nem szabad közvetlenül az imaterem fölé elhelyezni az illemhelyet65 . A Sulchán áruch kom mentárja szerint66 lakást sem sza bad fe lette kialakítani, de Magyarországon nagyon elterjedt volt, hogy a rab bilakás a zsinagóga fölött helyezkedett el és csak arra figyeltek, hogy a házaspár szobája ne a tóraszekrény fölött legyen 67. AZ ÉPÍTKEZÉS Elterjedt szokás az építkezés megkezdését egy szertartással megtisztelni, aminek során a rabbi és a közösségi vezetők lerakják az épület alapkövét (even hápiná ) 68 . A zsinagógát mindig azzal a feltétellel építik, hogy azt nemcsak imá ra, hanem tanulásra és akár közösségi eseményekre is lehet majd használni69 . (Ilyen esetekben figyel ni kell arra, hogy a zsinagógában a férfiak és a nők ne keveredve üljenek70 .) Annak ellenére, hogy a Szentély építéséhez nem lehetett fát használni71 , a zsinagógában ez meg van engedve72 , éppen úgy, ahogy meg engedett a fémeszközök használata az építkezésnél73 , noha ez a Szen télyben nem volt szabad 74. Egyesek szerint nem szabad kikö vezni a zsinagóga padlóját75, A brassói zsinagóga
