Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
egység | 2019 SZEPTEMBER 32 19 8 9 5 7 4 9 1 9 8 9 5 7 4 9 LUBAVICS MAGYARORSZÁGON Zsidó szempontból a renszerváltás egyik leginkább sarkalatos pontja volt, amikor 1989 augusztusában megérkezett a Chábád–Lubavics haszid irányzat első „küldöttje”, Oberlan der Báruch rabbi és felesége, Batsheva. Oberlander rabbi 1991 óta áll a Vasvári Pál utcai zsinagóga élén – mely azóta jelentős pozitív változásokon ment keresztül. Azóta eltelt egy emberöltő, az Oberlander család új nemzedékéből már többen is megházasodtak, gyermekeiket nevelik, nem utolsó sorban pedig az EMIH intézményeiben vállalnak fontos feladatokat, melyek szép számban bővültek, hiszen a mozgalom 2004-ben hitközségi szintre lépett. Az EMIH rabbinátusának soraiban most 17-en (!) foglalnak helyet. A fenti pár sorból hamar kirajzolódik és nem is annyira meglepő, hogy az épített örökségen az egyik legtöbbet az EMIH változtatta, hiszen gyakorlatilag a semmiből egy prosperáló hitközséget épített fel, felhasználva több, a hitéleti funkcióját elvesztett épületet stb. Míg a rendszerváltás után megszervezett mozgalom központja először az Oberlander család Wesselényi utcai otthonában volt, addig ma az EMIH különböző szervezeteinek a város több pontján vannak irodái. LIPÓTVÁROSI ZSINAGÓGA A 19–20. század fordulóján egy lipótvárosi zsinagógát tervezgettek a belvárosi zsidók, ám a tervek végül csak igen szerény méretek között valósultak meg: a Dohány zsinagógánál is nagyobbra tervezett lipótvárosi zsinagóga felépítése helyett egy bérház udvarának a beépítését választották, melyből a ma is napi szinten működő Hegedűs Gyula utcai zsinagóga lett. Viszont a kerületek átszervezése után Újlipócia néven a XIII. kerületbe került a Hegedűs (Csáky) utca, így az V. kerület zsinagóga nélkül maradt – egészen 2005-ig. Ekkortól ugyanis az EMIH Károly körúti központjának első emeletén tágas zsinagógát rendeztek be, mely azóta reggel és este héber imától hangos. A Keren Or élén Raskin Smuel rabbi áll; kóser konyhájában szombatonként több száz, ünnepekkor pedig akár ezer emberre főznek. BUDAPEST HÁROM NAGYZSINAGÓGÁJA Itt a legtöbben a megszokott zsinagógai triót, vagyis a Dohány utcai, Kazinczy utcai és Rumbach utcai kombinációt várnák, viszont ebben a felsorolásban mégsem a Rumbach a harmadik. Ugyanis nem aktív és várhatóan sajnos a mostani – egyébként igen látványos – felújítása sem teszi azzá, de bízzunk az Örökkévaló segítségében, hogy a modern technikával, elektromos emelővel ellátott bimán többször lesz Tóra-olvasás, mintsem, hogy a pincébe lenne süly lyesztve, hogy ne zavarjon az akusztikába a koncertek alakalmával. Az aktív zsinagógai hármasba az óbudai tartozik. Az óbudai zsinagóga több szempontból is különleges, hiszen Budapest legrégebbi újkori zsinagógája A FŐVÁROS ZSIDÓ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE ’89 ÓTA HOL VOLTUNK, VAGYUNK ÉS LESZÜNK IGAZÁN ZSIDÓK AZ OTTHONAINKON KÍVÜL? Az 1989-es rendszerváltás óta a magyarországi, de elsősorban a budapesti zsidó közösségek látványos fejlődésen mentek keresztül, melyet egyesek, talán nem is annyira eufemisztikus módon, zsidó reneszánszként írnak le. Vegyük hát lajstromba, hogyan is változott a fővárosi zsidó hit- és oktatási élet. KATZBURG SÁMUEL ÍRÁSA