Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
2019 SZEPTEMBER | egység 33 2019 5 7 7 9 (1820, de alapjaiban találhatók az 1769-es elődjéből is) és a fővárosi zsidók bölcsőjének helyszíne. A holokauszt után az épületet használták raktárnak, tévé stúdiónak stb., mígnem az EMIH 2010-ben az őszi nagyünnepek előtt visszaemelte az épületet az eredeti, zsinagógai szintre. Azóta építi, szépíti – aki járt már itt, annak tényleg a zsidó reneszánsz körül forognak agytekervényei. Itt nemcsak a hitélet, de falak aranyozott stukkói is újjáéledtek és megerősödött pompával ragyogják be a népes tömeget. A mozgatható bimának köszönhetően a zsinagógai tér különböző vallási, de nem imádkozáshoz kötött eseményt tud vendégül látni; az óbudai hanukai állófogadás társadalmi eseményszámba megy decemberben. Óbuda rabbija Köves Slomó. Míg a klasszicista óbudai zsinagóga az EMIH egyik központja, addig az 1859-ben felavatott mór stílusú Dohány utcai templom a neológia fellegvára, ahol pont idén szeptemberben dicsérik 160 éve az Örökkévalót. A vészkorszak után erősen megrongálódott zsinagógát 1991–1996 között eredeti formájában állították helyre. Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógája Zsidó Kulturális Fesztiválkor, valamint újév és Jom kipur első estéjén a leglátványosabb, amikor megtelnek a 3000 ülőhelyet és nagyjából ugyanennyi állóhelyet számláló sorai. Rabbija Frölich Róbert. Az 1913-ban átadott magyar szecessziós Kazinczy utcai zsinagóga pe dig az orthodoxia központi zsinagógája. Az épületet 1944-ben lóistállónak használták, a kommuniz mus alatt pedig csak kisebb javításokra volt lehetőség: a mennyezet alatt védőháló volt kifeszítve, hogy ne az itt imádkozók fejére hulljanak a Róth Miksa ólomüvegcserepek... A rendszerváltást követően először a belső teret rekonstruálták, majd 2010-ben a homlokzat is visszanyerte a Löffler-testvérek által megálmodott szépséget. Méretes terei az év nagy részén szintén szomorú ürességet mutatnak, mert az orthodox családok gyermekei külföldi jesivákban vannak, és jellemzően oda is házasodnak, így csak nagyobb ünnepekkor látogatnak haza, gyermekkoruk színterére. Dájánja Gestettner Ávrahám Méir Hájim rabbi. Érdekes, hogy a három nagyzsinagógából csak az óbudai van egész évben használva, ugyanis téli időszakban (szukkottól peszáchig) a Dohány utcai közösség a szomszédos Hősök Templomában, míg a Kazinczy utcaiak a Sász Chevra imaházban imádkoznak. Napi szinten a neológok a Wesselényi utcai Talmud-Tóra imaházban (a Goldmark terem épületében), míg az orthodoxok a nagyzsinagóga mögötti „bészmedres”-ben gyűlnek össze – egyől egyig példásan felújított imahelyek. MÚLTBA- ÉS JÖVÕBENÉZÉS Egykor a Ferencvárosban is több zsinagóga működött, ám a rendszerváltásra már csak a legnagyobb zsinagógai közössége, a Páva utcai maradt meg, de sajnos ők sem a nagy zsinagógaépítő, Baumhorn Lipót épületében imádkoztak, mert az egyre életveszélyesebb állapotba került. Az utolsó óráit élő zsinagógát 2004-ben mentették meg, amikor itt adták át a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyet, és bár a zsinagóga a kiállítás szerves része lett, a vele szomszédos épületben egy modern imaházat is kialakítottak, mely valószínűleg nagyban segítette, hogy a közösségnek sikerült megújulnia és bővülnie; nagyobb ünnepekkor egyébként a zsinagógát is használatba szokták venni; a közösség rabbija Radvánszki Péter. IDÕS- ÉS BETEGGONDOZÁS ZSIDÓ SZEMSZÖGBÕL A második világháború előtt több zsidó kórház, szanatórium és rendelő is működött, de az akkor bekövetkezett pusztítás, majd a rendszerváltásig történt elnyomás és hanyatlás után szinte a csodával határos a ma is rendelkezésünkre álló megmaradt infrastruktúra. Az Amerikai úton az egykori hatalmas kórházépület Hevra Kadisa Menházában ma is működik a Szeretetkórház, ahol az itt ápoltak, illetve a környéken élők rendelkezésére áll egy kisebb zsinagóga is, a rabbija Deutsch László. A Mazsihisz a kórház mellett Újpesten szeretetotthont működtet idős és fogyatékkal élő embereknek. A 2004-ben felújított komplexum mellett áll az 1886-ban felavatott Berzeviczy utcai nagyzsinagóga, melynek Szerdócz J. Ervin a rabbija. Az orthodoxia kórházrendszeréből mára csak az Alma utcai több pavilonból álló szeretetotthona maradt meg, itt az egyik villa földszintjén kis imaház is van; az intézmény 2019 tavaszától ideiglenesen, a felújítása végéig zárva tart. Az EMIH fenntartásában működik az ország egyik legnagyobb idősek otthona, az Olajág, melynek otthonaiban ugyan nincs állandó imahely, viszont a zsidó lakóinak kóser étkezést biztosít és őket rendszeresen látogatják rabbik is. A témában kell megemlíteni az EMIH Cedek Izraelita Szeretetszolgálat sokrétű karitatív munkáját, melynek részletezésére szűkek lennének a kiosztott hasábok, de egyik nagy érdemük a környéket jól ismerők számára ikonikus egykori irodaházban, a Baross utca 61-ben kialakított Weiss Manfréd Népkonyha felállítása és üzemeltetése, melynek megalkotása hívta életre a kialakulóban lévő kóser népkonyhát is; ugyanott adománybolt is működik. OKTATÁS Hála az Örökkévalónak, összességében Budapesten több ezer gyermek
