Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
2019 SZEPTEMBER | egység 7 2019 5 7 7 9 András-Lévai Katalin „Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok?” interjú-sorozata. 1987. szeptember 14. és 1989. szeptember 14. között több lépésben helyreállt a diplomáciai kapcsolat Izraellel, ami ugyancsak hozzájárult a zsidó emocionális öntudat feltámadásához. Az 1980-as évek közepén – közel 40 éves szünet után – sor kerül az első kísérletre egy autonóm zsidó politika kialakítására is Magyarországon. Egy magát Salomnak nevező zsidó csoport a demokratikus ellenzék illegális kiadványában nyílt levelében politikai programot tett közzé, amelyik nyíltan kritizálta a kommunista állam egyházi és kisebbségi politikáját. Ebből a bíráló levélből nőtt ki a Magyar Zsidó három számot megélt ellenzéki politikai folyóirata (1987–1988) – Gadó György egy személyben írt és kiadott lapja –, amely éles kritika alá vette a politikai viszonyokat, de bírálta a hivatalos hitközségi vezetést is. KIALAKULÓ SZERVEZETI HÁLÓ A rendszerváltás hajnalán – 1988 novemberében a Magyar Tudományos Akadémia budavári dísztermében – első alternatív zsidó szervezetként megalakult a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike), amely egy-két évig igen jelentős szerepet ból nézve megerősödéséhez, hitéleti fellendüléshez vezetett. Olyan vidéki városokban is újraalakultak hitközségek, ahol hosszú ideig nem élt bevallottan zsidó család. A neológ és ortodox hitközségek kikényszerített egysége, a MIOK a rendszerváltás után megszüntette önmagát (1990. december 9.) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségévé (Mazsihisz) alakult át. Néhány évig zsidó felekezeti csúcsz szervként ez a testület képviselte egyedüliként a zsidóság érdekeit a magyar állam, a társadalom, a (keresztény) egyházak és a külföld felé. (Elnöke előbb Héber Imre, majd Feldmájer Péter, ügyvezető igazgatója – hosszú évtizedekig – Zoltai Gusztáv volt. 1994 és 2000 között a Mazsihisz élén dr. Schwei tzer József személyében országos fő rabbi állt, ezt az új tisztséget, a Mazsihisz közgyűlése hozta lét re.) A Mazsihisz korábbi orto dox tagozata (megkülönböztető mó don a neológia hitközségnek, az ortodoxia szent községnek nevezi magát) Magyarországi Autonóm, Orthodox Hitközség néven 1994-ben önálló szervezetté vált, de még közel 25 évig, teljes önállósodásáig, a Mazsihisz része maradt. (Az ortodoxia első elnöke Fixler Herman, főtitkára Herczog László, rabbija pedig az izraeli Hoffmann Áron volt.) ALTERNATÍV ÚTVONALAK A lassan függetlenedő ortodoxok mellett már 1989-ben (az Amerikai Egyesült Államokból érkező) Oberlander Báruch rabbi vezetésével a hászid Chábád-Lubavics mozgalom is megtelepedett Magyarországon, amely – korszakunk vége felé – létrehozta saját intézményeit: zsinagógákat, óvodát, elemi és középiskolát. 2004-ben – végleg megtörve a Mazsihisz monopóliumát – megalakult a Chábád-Lubavics támogatásával az országos hatáskörű Egységes Magyarországi Statusquo Ante Izraelita Hitközség (EMIH). A kommunista rendszer 1989. évi bukása után jó néhány zsidó vallási, oktatási, kulturális és politikai intézmény kelt új életre vagy került megalapításra. 1995-ös adatok szejátszott a közéletben, a zsidó kulturális értékek őrzésével és terjeszté sé vel; lehetővé téve az aktivitást, a ma gyarzsidó kettős identitás ki nyil vánítását a hitközség keretein kívül is. Lévén a Mazsike elsősorban a magyarországi zsidóság túlnyomó többségét alkotó szekularizált csoportosulások tetőszerve számos későbbi konfliktus (a hitközségi szervezetekhez, re formmozgalmakhoz való viszony, meg osztott identitás, vallásosok kont ra világiak stb.) csírái már ekkor fel lelhetők működésében, ami a ma is fennálló egyesület fokozatos térvesztéséhez, a hitközségi szervezet továbbéléséhez, bizonyos szempontrint Magyarországon 43 zsinagóga és imaház üzemelt, ebből 23 Budapesten, 20 pedig vidéken. Budapesten él nemcsak az ország, hanem Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége: 23 működő zsinagóga és imaház mellett egy egyetem (az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézetből 2000-ben létrejött OR-ZSE), több iskola és óvoda, egy kórház, két szeretetotthon és számos temető volt az izraelita felekezet birtokában vagy befolyása alatt. A rászorulók rendszeres pénzbeli segítségről a Joint segítségével 1990-ben létrehozott Zsidó Szociális Alapítvány gondoskodott. A rendszerváltást követően megerősödtek a különböző felekezeti szervezetek, civil és ifjúsági egyesületek, kulturális, oktatási és a sportélet, magyar-izraeli baráti társaságok alakultak. 1990. április 1-től újból engedélyezett az 1948-ban betiltott Magyar Cionista Szövetség (1990. április 1.), amely mindmáig képviseli és népszerűsíti a cionista elveket. A Nők Nemzetközi Cionista Szö vetségének (WIZO) budapesti iro dája jótékonysági, kulturális és tár sadalmi tevékenységet fejt ki. Bu dapesten található a Zsidó Világkongresszus Kelet-európai Irodája is. Rajta kívül több külföldi székhelyű szervezet is képviseletet nyithatott Magyarországon, mint például a Joint vagy a kivándorlókat segítő Szochnut Iroda. KÖNYV- ÉS LAPKIADÁS Tucatnyi kiadványt jelentetett meg az 1989-ben létrejött Makkabi Kiadói Kft., a rendszerváltás utáni Ke let-Közép-Európa első zsidó könyv kiadója. Színes képet mutat a magyarországi zsidóság új életre kelt sajtója: 1997-re 17 lap jelenik Az elején: Oberlander Báruch rabbi 1989-ben
