Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-09-01 / 122. szám
egység | 2019 SZEPTEMBER 6 19 8 9 5 7 4 9 NAGY VÁLTOZÁSOK KEZDETÉN A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ELSÕ ÉVEKBEN A rendszerváltás idején a zsidó berkekben beinduló folyamatok gyökerei mélyen az előző évtizedekbe nyúltak vissza, megismerésük elengedhetetlen a ’90-es évek robbanásszerű fejlődésének megértéséhez. HARASZTI GYÖRGY ÍRÁSA Hitközségbe, a zsidó közösségi vezetők és rabbik kinevezését/megbízását az állami hatóságok jóváhagyásához kötötték. 1948 után az autonóm zsidó oktatási intézményeket betiltották, csupán egy középiskola (Anna Frank Gimnázium) és az Országos Rabbiképző Intézet működését engedélyezték, de ezek az intézmények is szigorú felügyelet alatt álltak. A zsidó közösségnek csak egy újság, az Új Élet kiadását engedélyezték, amelynek tartalmát szigorúan vallási témákra korlátozták, és elvárták tőle a hivatalos állami politikai álláspont képviseletét is. ZSIDÓSÁG 1956 UTÁN Bár a körülmények 1956 után egy kicsit enyhültek, Scheiber Sándor, a neológ Országos Rabbiképző igazgatója, a hazai zsidó tudományosság ikonikus alakja a hatvanas években egy magánbeszélgetésben a magyarországi zsidóság jövőbeli élettartalmát a soá t követő feltartóztathatatlan demográfiai hanyatlás, a hagyomány átörökítésének tudatos negligálása és a kommunista diktatúrában totálisnak és visszafordíthatatlannak tűnő szekuláris asszimiláció következtében legfeljebb húsz évre taksálta. A szellemi soá ban a magyarországi zsidóság nemzetközi kapcsolatait, a rokoniakat is beleértve, korlátozni igyekeztek. 1967-ben Magyarország – szovjet nyomásra – megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, a cionista szervezkedéssel vádolt fiatalok ellen több bírósági ítélet is született. A nyolcvanas évek elején még úgy tűnt, Scheiber jóslata rövidesen beteljesedik. Két évtizeddel a háború befejeződése után a vegyes házasságok aránya meghaladta az 50%-ot, az Anna Frank Gimnáziumnak 1977-ben csak hét növendéke volt, a brit milá k száma pedig a nullához konvergált. ÉLEDEZÕ KÖZÖSSÉG A nyolcvanas évek közepén azonban – párhuzamosan a kommunista diktatúra gyengülésével és a háború után felnőtt zsidó generáció színre lépésével – sokak meglepetésére új irányzatok jelentkeztek, amelyek néhány éven belül átformálták, új életre galvanizálták a kommunista rezsim által lassú elsorvadásra ítélt hazai zsi-TÖRTÉNELMI ELÕZMÉNYEK Közvetlenül a soá után még 258 – többségében neológ irányzatú – gyülekezet alakult újjá Magyarországon, de a korai ötvenes években már csak körülbelül egynegyedük működött. 1956 elején a Budapesti Zsidó Hitközség közel 15.000 tagot számlált, de az ‘ 56-os forradalom leverése után ez a szám, amiképpen a hitközségeké is, radikálisan csökkent, jóllehet 1960-ban még legalább 115.000 zsidó volt Magyarországon. Az országban maradottak túlnyomó része Budapesten élt, illetve oda költözött, a vidéki zsidó élet szinte teljesen megszűnt. (A nyilvánosságban alig látható zsidóságot a neológia dominanciája fémjelezte: a hagyományőrző réteg – eltekintve az elöregedő zárványoktól – szinte teljesen eltűnt, túlnyomó részük elpusztult a holokausztban, maradékuk – a vallásellenes kommunista diktatúra restaurálása elől menekülve – a forradalmat követő hónapokban elhagyta az országot.) Bár a kommunista rendszerben még több zsidó intézmény formálisan működött, így a zsidó kórház, az árvaház, az öregek otthona és kóser élelmiszerről is gondoskodás történt, a zsidó élet kiszorult a nyilvánosságból. Az ortodox irányzatot 1950-ben beolvasztották a Budapesti Izraelita dó közösséget. Egyre többen fedezték fel és vállalták zsidó gyökereiket. 1985-en a Medvetánc című folyóirat ban megjelent Erős Ferenc-Kovács 19 8 9 5 7 4 9 Scheiber Sándor az Anna Frank Gimnáziumban tart órát 1963-ban (Fortepan)
