Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-08-01 / 121. szám
2019 AUGUSZTUS | egység 17 EMLÉKEZÉS | KILE „JÓ MAGYAROK ÉS JÓ ZSIDÓK VOLTAK” 2013-ban részt vett az EMIH „kokárdás kisfiú” néven híressé vált, formabontó 1%-os kampányában, melynek kapcsán egy videóinterjú keretében beszélt arról, hogy miként alakult a zsidóság élete, sorsa Magyarországon a 19. századtól napjainkig. „A nemzetállamokban azonosultak azzal a nemzettel, amelynek az államában éltek, mindig a nemzet java volt a legfontosabb a számukra, feltételezték, hogy ez az ő javuk is. Magyarországon a magyarországi zsidók magyarokká váltak. (...) Magyarul kezdtek beszélni, a magyar kultúrát a magukénak érezték, részt vettek a szabadságharcban, nagy számban az I. világháborúban. (...) Úgy érezték, úgy gondolták, hogy ők teljes jogú magyar emberek, ugyanúgy, mint a többi magyar ember. Holott zsidók voltak, de kettős identitásuk volt: jó magyarok voltak és jó zsidók is voltak. (...) Ennek véget vetett a holokauszt és már előtte Magyarországon a zsidóellenes törvények. Abban az értelemben, hogy kétségessé tették, hogy ez az azonosulás helyes volt-e. De mindennek ellenére furcsa módon azt történt, holokauszt után nagyon kevés megmaradt zsidó hagyta el Magyarországot. (...) Mi több, a rendszerváltozás után sokkal több zsidó jött külföldről haza Magyarországra.” „Nagyon erős volt a magyar identitásuk, azt mutatja, hogy hazatértek és most is itt maradnak, nem mennek el ebből az országból. (...) Most is mint magyarok és mint zsidók élik az életüket. (...) Igyekeznek hozzáadni a magukét a magyar kultúrához, ahogy azt mindig is tették.” „HANUKA ÖRÖMÜNNEP, A SZABADSÁG ÜNNEPE” Ugyanebben az évben elfogadta az EMIH meghívását a Nyugati téri hanukai gyertyagyújtáson Székhelyi Józseffel együtt. Itt elmondott rövid, lelkesítő beszédéből idézünk: A többit csak újra kellett választani, hiszen beleszülettem. Nehéz meghatározni, hogy mitől zsidó valaki, aki nem jár rendszeresen zsinagógába és aki nem tart kóser háztartást. Erre mondta valaki azt, hogy én zsidó vagyok, legfeljebb rossz zsidó. De az vagyok. Ez rám is érvényes. A parancsolatok közül igyekszem legalább kilencet megtartani, és szeretném a felebarátaimat is úgy szeretni, mint önmagamat, még ha nem is mindig sikerül. Viszont a zsidó vallást nagyon szeretem. Főleg azért, mert nincs benne doktrína, és nem kötelező dolgokban hinnem. A Szentírást úgy magyarázom, ahogy kedvem tartja. Hiszen a rabbik is ezt csinálják.” „ALIGHANEM TÉVEDTEM” Heller Ágnes gyakran nyilvánult meg politikai kérdésekben is, többek között – egykori cionistaként – Izrael kapcsán is. „Én mindig megvédem Izraelt minden ellenfelével szemben. Nem okvetlenül védem meg Izrael kormányát, mint ahogy az ország lakói sem teszik ezt okvetlenül. De meg vagyok győződve arról, hogy a hihetetlen Izrael-ellenesség, ami máma különösen egyes baloldaliakat jellemez – például a BDS-mozgalom –, egyszerűen a zsidóellenesség új megjelenési formája. Mindez hasonló az ősi judeofóbiához, a középkori antijudaizmushoz, vagy a modern antiszemitizmushoz. Ameddig nem látom azt, hogy például bojkottot hirdetnek a törökökkel szemben a kurdok miatt, addig nekem a BDS átlátszó zsidóellenes kísérlet lesz” – mondta a Neokohnnak. Sok kritika érte Heller Ágnest, mikor több alkalommal is azt szorgalmazta a tavalyi parlamenti választások idején, hogy a „néppártosodó” Jobbikkal együtt kell működniük az ellenzéki pártoknak, mert ez az egyetlen „A ZSIDÓ VALLÁST NAGYON SZERETEM” Heller Ágnes legutolsó interjúját a neokohn.hu-nak adta, ez július 2-án jelent meg az oldalon. Ebben többek között beszélt arról, hogy rengeteget utazik, Izraelbe is sűrűn megy, előfordul, hogy évente háromszor is. Hogy mit jelent számára a zsidósága, a következőket mondta: „Egy sorsközösséget, amit újraválasztottam magamnak. Először az élet szervezte meg ezt az egymásra találást a holokauszt okán. Igaz, hogy zsidó iskolában már volt ismeretem a zsidóságról. Kiváló tanárjaim révén szerencsére nem az antiszemitizmus tett engem először zsidóvá. Négy identitásom van: magyar, zsidó, nő és filozófus. Ezek közül igazán csak egy mellett, a filozófiai mellett tettem le a voksomat véglegesen. „Hanuka örömünnep, a fény és a szabadság ünnepe. Egy kis csoport megvert egy nagy hadsereget. Ez egy csoda. Felszabadult a zsidóság, mint nép. (...) Aki kárt tesz a hanukiában, a szabadságban tesz kárt. (...) Meg kell védeni a szabadság intézményeit!” FOTÓ: DEMECS ZSOLT
