Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-08-01 / 121. szám

KILE | EMLÉKEZÉS egység | 2019 AUGUSZTUS 18 HELLER ÁGNES ÉLETE Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen. Zsidó származású polgári családban született. 15 éves volt, amikor elkezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszí­tette; ő az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után nélkülözésben és nyomorban éltek, édesanyja az éhezés elől beadta a fiatal lányt a szegedi zsidó árvaházba, ott is­merkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel. A cionista mozga­lomban aktív szerepet töltött be. Harcolt az ellen a nézet ellen, hogy a „kommunisták a cionizmust nacionalista ideológiának tekintették.” Felsőfokú tanulmányokat folytatott Budapesten magyar–filozófia szakon. 1951-ben kapta meg magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelét. A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek lett a tanítványa az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult. Tanított a berlini egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a torinói egyetemen, a São Pauló-i egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előa­dásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője maradt. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. KITÜNTETÉSEK Lessing-díj, Hamburg (1981); Hannah Arendt professor of Philosophy, Bréma , (1995); Széchenyi-díj (1995); Díszdoktor, Melbourne , (1996), Buenos Aires , (1997); A Magyar K öztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004); Európai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése (2004); Firenze város kitüntetése (2004); Pro Scientia aranyérem (2005); Sonning-díj (2006); Hermann Cohen-díj (2007); Víg Monika-díj (2007); Mazsike Várhegyi György-díj (2007); Budapest díszpolgára (2008); Goethe-érem (2010); Concordia-díj, Bécs (2012); Carl von Ossietzky-díj (2012); Díszdoktor, Innsbruck , (2015); Manès Sperber-díj (2018); Posztumusz: Nemzetközi Friedrich Nietzsche-díj (2019) (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Heller_%C3%81gnes - cite_note-35) esély a kormányváltásra. Ám ebben az utolsó interjúban finomított álláspontján arról, hogy a Jobbikból lehet-e „konzervatív, közép-jobboldali párt Magyarországon”: amiért túlélte a holokausztot, ahogy azt egyszer egy hanukai ünnepségen mondta „Igenis bűntudatom van amiatt, hogy életben maradtam. Ez nem múlik el. Erről beszéltem Frankfurtban is, ahova egy Anne Frank társa­ság hívott el. Közöttünk alig van pár hónap, egyidősek lennénk. Ha ő is januárban szabadulhatott volna fel, mint ahogy én, akkor most ő is itt lehetne. Mindössze két hónapon múlhatott 74 év különbség... Ezen gon­dolkozzon el egy kicsit, és akkor talán megérti, miért is hatódom meg Anne Frank kapcsán. Az utóbbi évtize­dekben ez az érzés különösen erős bennem. Az ember nem igazán siratta meg a halottait, mert olyan mérték­ben örült annak, hogy ő él.” 2019-ben a Balatonban úszás közben érte utol a halál. A Kozma utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékéből fakadjon áldás. „Én korábban azt gondoltam, hogy a néppártosodás felé tartó Jobbiknak van egy sansza erre. De alighanem tévedtem. Most lehet, hogy Márki-Zay Péter csinál egy konzervatív pártot. Ez ma életfontos­ságú kérdés, hogy legyen egy erős jobbkö­zép, konzervatív párt itthon.” „A BÛNTUDAT NEM MÚLIK EL” A Neokohnnak adott interjúban a riporter arról is kér­dezte a filozófust, hogy a mai napig bűntudata van-e,

Next

/
Oldalképek
Tartalom