Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-08-01 / 121. szám
egység | 2019 AUGUSZTUS 8 HOHMECOLÓ | TUDOMÁNY béli táj című rajza és a Rebbe egy dollárja is. MICVÁK AZ ÛRBEN A judaikák mellett fontos volt számára, hogy az űrben lehető legjobban betartsa a tórai törvényeket. A kóserság törvényei minden rabbi szerint ugyanúgy vonatkoznak egy űrutazóra, mint a földön élő emberekre. A szombat azonban bonyolultabb kérdés. Az idő a zsidó hagyomány egyik alapvető tényezője. Számos parancsolat csak a nap, hét, hónap vagy év, esetleg még annál is nagyobb időegységek bizonyos szakaszaiban érvényes. Hogy lehetséges mindezeket betartani az űrben, mihez képest számolják a napokat, mikor van reggel, este vagy mikor jön be a szombat? A Tórából (1Mózes 1:14.) tudjuk, hogy a Nap és a Hold nem meghatározója, csupán jele egy napnak. Egyes vélemények szerint a Föld körüli pályán keringő jármű zsidó utasainak a „megfigyelhető” napokat kell követnie. A Földet az ilyen eszközök nagyjából 90 perc alatt kerülik meg, ami 24 óránként 16 „napot” jelentene, vagyis egy rajtuk utazó zsidó férfi 90 percenként rakhatna tfilint és 24 órán belül kétszer ünnepelhetne szombatot (természetesen tfilinrakás nélkül). Mivel ez képtelenség, a legtöbben elutasítják ezt a lehetőséget. A rabbik – hasonló okoknál fogva – azt a lehetőséget is elvetik többnyire, hogy az időhöz kötött micvákat az űrhajósok azon helyek szerint tartsák be, melyek fölött éppen elrepülnek. ÛRKUTATÁS ZSIDÓ FILANTRÓPOK TÁMOGATÁSÁVAL Az űrhajó két izraeli vállalat, a SpaceIL és az Israel Aerospace Industries közös projektje volt, 110 millió dolláros költségvetését szinte kizárólag ismert zsidó filantrópok adományaiból finanszírozták. Az üzemanyag nélkül mindössze 160 kg-ot nyomó, négylábú űrhajó volt az eddigi legkisebb és legolcsóbb jármű, mely a Holdon landolt volna, és Izrael lett volna a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után az első ország, melynek sikerült űrhajót juttatnia a Holdra. A kilövésre szintén a floridai Cape Canaveralban került sor. A jármű a Berésit (kezdetben) nevet kapta (ezt a címet viseli a Tóra első könyve). A nevet a SpaceIL által kiírt szavazás keretében választották ki az izraeliek. A projekt egyik vezetője a 68 éves, matematikusként és mérnökként dolgozó Alex Friedman volt, aki a Szovjetunióból menekült Izraelbe. Megbecsült kutató és a Chábád-mozgalom tagja. Olyan ember, aki a szovjet elnyomással és az antiszemitizmussal dacolva vallásos zsidó maradt és kiemelkedő tudóssá vált. Életének első évtizedeit folyamatos rettegésben töltötte, mert zsidó hagyományokhoz ragaszkodó életmódját titokban kellett tartania még a szomszédok előtt is, nehogy feljelentsék a hatóságoknál. A család 1970-ben vándorolhatott ki Izraelbe. Friedmann akkor húsz éves volt, bevonult, később pedig részese lehetett az izraeli űrprogramnak. Elvégezte a jeruzsálemi Héber Egyetem matematika szakát és műholdak tervezésével kezdett foglalkozni. Ma ő az izraeli űrprogram egyik rendszermérnöke és az irányítóhelyiség igazgatója, ahol egy 25 tudósból álló csapatot vezet. ZSIDÓSÁG CSOMAG Az űrhajó felszerelésének fontos részét képezte a „zsidóság csomag”, melybe a zsidó hagyomány fontos elemeit sűrítették bele. Ilyen például a Tánách, azaz a zsidó Biblia digitális formában tárolt szövege, vagy a Chábád mozgalom „kézikönyve”, a Tánáchot, a haszid filozófiai alapjait lefektető Tánját, valamint a Zsoltárok könyvét magába foglaló Chitát kötet, mely minden lubavicsi haszidnál megtalálható. Ezek mellett az izraeli Függetlenségi Nyilatkozat, a nemzeti himnusz, egy holokauszttúlélő emlékiratai, gyerekrajzok az űrről és a Holdról, az úti ima, valamint a néhai Simon Peresz egykori elnök egy jegyzete is a Holdra utazott. Mivel az űrhajót úgy tervezték, hogy nem tér vissza a földre, az elküldött információk előre láthatóan korlátlan ideig a Holdon maradnak, a jövő generációi fogják megtalálni és megismerni azokat. AZ ŰR-HÁLÁCHÁK KORA Ilán Rámon utazása azonban csak az első, ám nem az egyetlen olyan eset volt, mely az űrutazással kapcsolatos háláchikus kérdéseket vont maga után. Izraeli tudósok ez év első felében indítottak embert nem szállító űrhajót a Holdra. Az akció végül az utolsó pillanatban megbukott, mivel a szerkezet holdat érés helyett becsapódott, és a működtetői elveszítették vele a kapcsolatot, ám így is rengeteg értékes tanulsággal szolgált. De kezdjük a történetet az elején. Kiképzésen a Columbia legénysége (FORRÁS NASA) (folytatás a 10. oldalon)
