Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-08-01 / 121. szám
2019 AUGUSZTUS | egység 9 TUDOMÁNY | HOHMECOLÓ Friedman azzal magyarázta, hogy egyszerre lehet szigorúan vallásos zsidó és komoly tudós, hogy nagyszerű példaképek állnak előtte. „Maimonidész rabbi volt, orvos és csillagász. A Lubavicsi Rebbe villamosmérnöki, matematikai és fizikai tanulmányokat folytatott” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy miként boldogult a javarészt világi zsidókból álló tudományos közösségben, így felelt: „Ameddig a kölcsönös tisztelet és egymás elfogadása magától értetődik, nem lehet probléma. Küldöttnek érzem magam, hiszen a Rebbe is azt mondta, hogy egy zsidónak küldöttként kell viselkednie, akárhol legyen is.” IMA AZ ÛRUTAZÁSÉRT A mérnöki munka mellett Friedmann egy különleges imát is megfogalmazott, melyben arra kérte az Örökkévalót, hogy „békével és békére vezesse az űrhajót, óvja meg a meghibásodástól, és engedje nekünk, hogy megláthassuk, amikor békében leszáll a Holdra”. Az izraeli űrkutatás azonban a földön is folytatódik. 2020 novemberében hat űrhajós érkezik a Negev-sivatag mélyén fekvő Micpe Rámonba, hogy három héten keresztül a marsi körülményeket szimulálva birkózzanak meg a mindennapi élettel és munkával. Az öt külföldi és egy izraeli kutató egy különlegesen felépített, napelemmel működő, félgömb alakú épületben modellezi a Marsra érkező első emberek bázisát a vörös bolygón. Az építményben elhelyezik mindazokat az életmentő és kommunikációs berendezéseket, melyekre a marsi túléléshez szüksége lesz a nem is olyan távoli jövőben oda érkező űrhajósoknak. A kísérletben résztvevők a bázison kívül is dolgoznak majd: olyankor űrruhát viselnek, és Mars-járó járművekkel közlekednek majd. A Mars meghódítását célzó kutatási projekt 2008-ban kezdődött Ausztria vezetésével. Korábban Ománban és az Egyesült Államokban, Utah-ban folytattak kísérleteket. A nagy településközpontoktól távol fekvő Micpe Rámon korábban már helyt adott egy Mars-kutatásnak, mivel erre a sivatagi éghajlat és a fényszennyezéstől mentes, különlegesen tiszta éjszakai égbolt nagymértékben alkalmassá teszi. Két évvel ezelőtt a D-Mars nevű projektet bonyolították le a város közelében, a Weitzman Intézet szervezésében. Akkor hat izraeli kutató, – akiket Ilán Rámon emlékére ramonautáknak neveztek – próbálta ki a várható életkörülményeket a vörös bolygón felépítendő első bázison. AZ ŰR-HÁLÁCHÁK KORA Ilán Rámon utazása azonban csak az első, ám nem az egyetlen olyan eset volt, mely az űrutazással kapcsolatos háláchikus kérdéseket vont maga után. Izraeli tudósok ez év első felében indítottak embert nem szállító űrhajót a Holdra. Az akció végül az utolsó pillanatban megbukott, mivel a szerkezet holdat érés helyett becsapódott, és a működtetői elveszítették vele a kapcsolatot, ám így is rengeteg értékes tanulsággal szolgált. De kezdjük a történetet az elején. FOTÓK: CHABAD.ORG
