Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-08-01 / 121. szám

2019 AUGUSZTUS | egység 7 TUDOMÁNY | HOHMECOLÓ raeli Légierő egyik vadászpilótája, Ilán Rámon életét veszítette. Rámon, annak ellenére, hogy ő maga nem volt vallásos, első izraeli űrhajósként fontosnak tartotta, hogy a zsidóságot jelképező tárgyakat vi­gyen magával. „Úgy érzem, minden zsidót és minden izraelit képviselek” – mondta. Csomagjában kóser étel, kidus serleg, szögesdrótból készült mezuza és egy holokauszttúlélőtől kapott, miniatűr tóratekercs is he­lyet kapott, valamint a holokauszt egy fiatal áldozata, Petr Ginz Hold-MINDEN ZSIDÓ ÉS MINDEN IZRAELI KÉPVISELETÉBEN 2003. január 16-án indították 28. útjára a Columbia űrsiklót. A fel­szállás során a burkolat kissé meg­sérült. A pályára állításnál ez nem okozott gondot, ám amikor két hét­tel később, február 1-jén (svát hó 29) vissza akartak térni a Földre, akkor – a sérült hővédő réteg miatt – a lég­körbe belépve, 16 perccel a tervezett földet érés előtt az űrsikló darabokra hullott. A rajta utazó hét űrhajós, köztük az első izraeli űrhajós, az Iz-ZSIDÓ ÚT A HOLDRA Az ember, természetes kíváncsiságánál fogva, időtlen idők óta érdeklődik az égitestek és a világűr iránt. A zsidó gondolkodás szerint azok a kutatások, melyek az emberiséget előre viszik, párto­landók. A Tóra – melyben minden kérdésre megtalálható az adekvát válasz, még akkor is, ha az adott időpontban ezek a kifejezések nem voltak ismertek – nem tiltja sem a világűr kutatását, sem az űrutazást. Maga a helyzet azonban számos kérdést felvet a mai kor embere számára. A Tóra törvényei a világűrben is érvényesek, de tudni kell, hogy melyiket hogyan kell alkalmazni. Ilán Rá­mon 16 évvel ezelőtti, szerencsétlenül végződött űrutazása volt az első alkalom, amikor a teoretikus kérdés gyakorlati problémává vált. CHANA DEUTSCH ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom