Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
egység | 2019 MÁJUS 32 ÉCESZGÉBER AZT MONDD, AMIT LÁTNI AKARSZ! „Élet és halál a nyelv hatalmában van” ( Példabeszédek 18:21.) Az emberi világ bölcseink szerint a szavak világa – sza vainkkal tudunk alkotni és rombolni, áldani és átkozni, bátorítani és letörni. Az Örökkévaló szavakkal teremtette a világot – a Kabbala szerint konkrétan a hangok és szavak voltak az építőkövek a teremtéskor – és ezek a szavak örökké itt lebegnek, minden egyes nanonszekundumban újrateremtve a világmindenséget. Ezek után nem meglepő, hogy a zsidó vallás nagy jelentőséget tulajdonít a kiejtett szavaknak, nem véletlen, hogy imáinkat is fennhangon mondjuk el. „Élet és halál a nyelv hatalmában van” – mondta Salamon király és bölcseink azt tanították a láson hárá, vagyis a rossz nyelv (a pletykálkodás bűne) nem csak, hogy olyan, mint az emberölés, de egyenesen három embert sebez halálra: azt, aki mondja, azt, akiről mondják és azt, aki hallja. A hagyomány szerint egy név említése erőt ad viselőjének, ezért igyekszünk elkerülni, hogy ellenségeinket – töröltessék el az emlékezetük is – nevükön nevezzük, nehogy mi magunk erősítsük meg őket. De ne menjünk ilyen messzire! Sokkal alapvetőbb szavakkal sokkal alapvetőbb változást tudunk előidézni – vagy éppen valami kellemetlent bebetonozni. Naponta ezerféle dolgot mondunk, és ami kiesik a szánkon az sajnos nem mindig az, amit ténylegesen látni szeretnénk magunk körül. „Bár mindig ilyen aranyos kisbaba maradna” – sóhajt fel a szülő alvó csöppségét nézve. „Hogy némulnál meg...” – morogja az agyonhajszolt alkalmazott főnöke legújabb kérésére. „Bár mindig sütne a nap” – só hajtunk fel vágyakozva ezeken a novembernek is beillő májusi napokon. Mi a közös ezekben a mondatokban? Hogy nem gondoljuk komolyan, és ha bekövetkezne, mi magunk lennénk a legjobban megdöbbenve... ZSIDÓ SZAVAK – MAGYARUL A háború és az azt követő évtizedek vallásellenessége együttesen megszakították a generációk közötti láncolatot – sok más terület mellett a nyelvhasználatban is. Míg régi újságokban gond nélkül leírták, hogy mikvó vagy svuojsz (mikve és sávuot), addig mi küszködünk, hogy hogy volna ezt helyes helyesírásilag leírni. (és itt most szeretnék megállni egy percre, önvizsgálatot gyakorolva. A többesszám első személy itt nem általános alanyt kíván kifejezni kizárólag, hanem minket, mint szerkesztőséget (is) jelöl. Igyekszünk túllépni az árnyékunkon...) A dolgot nehezíti, hogy borzasztó erővel hat ránk az angolos verziójú átírása a héber szavaknak, pl. kiirthatatlannak tűnik a Shabbat verzió a sábát helyett, a bar mitzvah a bár micvá helyett és így tovább. (A dolog STEINER ZSÓFIA • SZÜLETETT: 1982 • FOGLALKOZÁSA: újságíró, az Egység és a Gut Sábesz magazin főszerkesztője • CSALÁD: házas, 4 gyermek édesanyja NÉVJEGY FOTÓ: FEYÉR GABRIELLA
