Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2019 MÁJUS 28 teória keringett, de szinte biztos, hogy Hevesi ellen szavazott dr. Mezey Ferenc (szül.: Grünfeld; 1860–1927) az Országos Iroda elnökhelyettese, a jelölőbizottság elnöke, aki másokat is Hevesi ellen agitált. Bernstein rabbi a nyilvánosság előtt kérte ki magának, hogy Hevesi ellen szavazott volna. A méltatlan eljárás miatt több elektor bejelentette, hogy másnap távol marad az urnától – őket Vészi József (szül.: Weiss; 1858–1940) egykori országgyűlési képviselő – magát „Hevesi emberének” valló – kérte, hogy menjenek el szavazni, mert az egész magyar zsidóság szégyene lenne, ha csak 20-30 érvényes szavazat érkezne a kongresszusi zsidók részéről. 11 ZAJOS SZAVAZÁS A KAMARÁBAN „– Éljen Hevesi Simon! – Gyalázat, amit Hevesivel tettek! – Elütöttek minket a szavazástól! – Miért gáncsolta el a jelölőbizottság Hevesi Simont? – Ki szerkesztette meg a választási utasítást, hogy ezzel Hevesit elüssék?” – felkiáltásokkal kezdődött meg a csütörtök reggeli szavazás a kamarai díszteremben és végig feszült hangulatban folyt a hat órai zárásig. A kongresszusiak végül 157 szavazatot adtak le: 115 voksot kapott Lőw rabbi, 17-et Fischer rabbi, 11-et Bernstein rabbi, 14 pedig érvénytelen volt, miután üres lappal szavaztak. Az eredményeket fél nyolckor közölték. 12 BÉKÉS EGYETÉRTÉS A DOB UTCAI SZÉKHÁZBAN Míg a neológoktól és a status quóktól volt hangos a Szalay utca, addig az orthodoxoknál meglehetős egyetértésben telt a nap a Dob utcai díszteremben. A szavazás előtt Strasser rabbi meleg hangú beszédben kérte a megjelenteket, hogy akik rá gondoltak, szavazzanak Reich rabbira, ezután pedig Rosenbaum rabbi jelentette ki, hogy jó szívvel venné, ha a többség Reich rabbi mellett nyilatkozna meg. Az urnák már négykor lezárultak és ötkor az eredményeket is kihirdették: a leadott 162 szavazatból 127-et kapott Reich rabbi, 28-at Rosenbaum rabbi, 5-öt Strasser rabbi, 2 pedig érvénytelen volt. 13 MIÉRT HAJLIK A FÉNY FELÉ A NÖVÉNY? Január 19-én Szegeden az újzsinagógában történt mandátumátadó ünnepség után a székház dísztermében Lőw rabbi mások mellett az alábbiakat mondta el megválasztásával kapcsolatban: félé, amiért ügyetlen volt. Éppen ezért nem szabad triumfálni. Nem történt más, csak az, hogy most nekünk ütött be, máskor majd másnak üt be. A magyar zsidóságnak azonban igen nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy békesség legyen táborában.” 14 GYÓGYÍR A KÉNYES HEVESI-ÜGYRE Hevesi kizárása váratlan csapásként érte nemcsak az ambicionált főrabbit, de a hitközség nagyobb részét is – „a fővárosi zsidók elégtétellel tartoznak Hevesinek” vallották. 15 Kompenzációképpen január 9-én életbe léptettek még egy 1921-ben elfogadott rabbisági statútumot a „vezető főrabbi” címről,16 melyet feb ruár 20-án a hitközségi közgyűlés 202 szavazattal (8 ellenében) Hevesinek adott. Megválasztási okira tában az alábbiak szerepeltek: „Önt, Főtisztelendő Főrabbi Úr, a pesti izr. hitközség Főtisztelendő Rabbiságának Vezető Főrabbijává (Áb béth din) nevezte ki. [...] Nem új munkakör az, amelyet a hitközség ezen kinevezéssel Főtisztelendőséged személyére ruház, inkább csak forma szerinti megerősítése annak a ténynek, amelyet felekezetünk minden gyermeke tud: hogy eddig is minden vallástársadalmi, kulturális és karitatív zsidó felekezeti mozgalomnak az élén ott láttuk Főtisztelendőséged fennkölt személyét. [...] Hitközségünk Főtisztelendőségedben látta és látja azt az egyéniséget, aki mindazokat a tulajdonságokat egyesíti magában, amelyek felekezetünk reprezentációjához a mai súlyos időkben szükségesek.” 17 LEMONDOTT KORELNÖKSÉG A felsőház korelnöke a kilencvenedik évében járó Reich főrabbi lett, aki influenzára hivatkozva lemondott az első felsőházi ülés megnyitásáról. A főrabbi kényszerű távolmaradásának hírét Korein Dezső (1870–1944) fővárosi bizottsági tag közvetítette Wlassics Gyula (1852– 1937) bárónak, a felsőház elnökének. Wlassics sajnálkozását fejezte ki és mielőbbi felgyógyulást kívánt a korelnöknek. 18 „A közvélemény akarata előtt meg kell hajolni, ha annyian mondják, hogy én törvényhozó vagyok, még magam is elhiszem. Sokan nem tudják, hogy miért hajlik a növény a világosság felé, vagy ha tudják, hát nem jól tudják. Nem azért hajlik, mert szereti a világosságot, hanem azért, mert a növény árnyékban lévő sejtjei visszafejlődnek és ez okozza az elhajlást. A virág tehát nem a világosság felé hajlik, hanem elhajlik a sötétségtől. Így van valahogy ezzel a választással is. A voksok felém fordultak, amiben tagadhatatlanul van a korteseknek is valami érdemük, de a legnagyobb érdem mégis az ellen-A KÉPEK FORRÁSA: FORTEPAN, MILEV, MTI, SAJÁT GYŰJTEMÉNY
