Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-05-01 / 118. szám
2019 MÁJUS | egység 7 EMLÉKEZÉS | HOHMECOLÓ dó Kulturális Egyesület (Mazsike), mely az elmúlt években egyre több vidéki városban kezdeményezte a lerakásukat. A nem kevés számú emlékkőből – mely szám egyébként a nácizmus összes áldozatának 1 százalékát sem teszi ki (!) – eddig egyetlenegy darab tűnt el. A szégyenletes esemény sajnos Magyarországon, Budapesten történt: a XII. kerületi Greguss utca 9. szám előtt, a Jobbik helyi irodájától néhány lépésre 2012 őszén eltűnt Laub Magdolna (1914–1944) botlatóköve röviddel az után, hogy lerakták. Azóta sem került elő sem a kő, sem a tettes – akárcsak a fiatal Magdolna, akit 1944-ben deportáltak; „sorsa ismeretlen” állt az emlékkövén. AMIT PEDIG ÚJBÓL LERAKTAK Az EMIH 2014-ben leplezte le a gettóemlékfalat a Dohány utca 34. számú telek szélén, ahol egykor szintén bérház állt, de ma a Bét Menáchem Iskola játszótere és jó időben tornakertje terül el. Ebben az épületben lakott Hegyi Tibor (1911–1942), aki itt kapta kézhez „musz”-os behívóját és innen is indult munkaszolgálatára, ahol 1942. december 16-án érte a halál Jablocsnoje mellett mindössze 31 évesen. Hegyi is kapott egy botlatókővet, melynek a felülete a korábbi építkezések során megsérült, ezért átmenetileg eltávolították, majd most, április 16-án kegyeletteljes megemlékezés keretében visz szahelyezték. Az eseményen megjelentek az önkormányzat képviselői, illetve országgyűlési képviselők; em lékbeszédet mondott többek között Kirschner Péter a Mazsike elnöke, Bóka László helytörténész, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere és Faith Áser a budavári zsinagóga rabbija is. Jó látni, hogy a nemes civil kezdeményezés egyre szélesebb pártfogolást kap, és így egyre több emberhez eljut, tovább katalizálva ezzel az emlékezés folyamatát. A botlatókövek lélektani hatásának leírásában segítséget nyújtott Szabó Anna klinikai szakpszichológus. Ezek a „botlatóküszöbök” jellemzően 100x10 cm méretűek és a rézlapon a gyilkosság rövid története olvasható, több esetben nemcsak az adott ország nyelvén, hanem angolul és németül is. Stolperschwellent találunk például az észak-németországi Han zavárosban, Stralsundban egy olyan épület előtt, ahonnan az T4-es akció legelső áldozatait hurcolták el. Az 1939 szeptember és 1941 augusztusa közötti „eutanázia program” keretében több mint hetvenezer embert öltek meg egy lengyel faluban, többek között az innen elvitt 1160 mentális beteget is. Vagy a görög Tesszalonikiben, az előtt a ház előtt, ahol Eichmann megtervezte a helyi zsidók deportálását, melyben a közösség 96,5 százalékát elpusztították. A BOTLATÓKÖVEK LÉLEKTANA A Stolperstein-projekt az emlékezés modern, újszerű formáját választotta, melyet lélektani szempontból elemezve az alábbi következtetésekre juthatunk. A városban járó ember környezetének, élőhelyének szerves részét képezik a kövek; szinte használati tárgyaknak is tekinthetők, hiszen, ha sietünk és nem nézünk a lábunk elé, akaratlanul is használjuk, tehát rájuk lépünk továbbhaladásunk során. Ezáltal folyamatos interakció valósul meg a kövek és a város lakói és látogatói között. A kövek különleges és szokatlan színükkel, mintegy felhívó jelleggel bírnak: megállítják és megszólítják az arra haladókat, igen sokféle emberi reakció (viselkedés, érzelem és gondolat) kiváltói lehetnek. Van, aki megtorpan egy pillanatra, lepillant, majd elsiet, van, aki elolvas a kőről egy nevet vagy egy dátumot, és elgondolkodva továbbhalad vagy lehet olyan is, aki hosszabban megáll, figyelmesen szemügyre veszi, elolvassa és esetleg le is fényképezi a látványt. A különböző viselkedéses reakciók mellett nem szabad megfeledkeznünk a rövidebb és hosszabb idejű belső folyamatokról sem, melyeket a fizikai környezet indukál. Az érzelmek széles skáláját válthatja ki a járókelőkből a botlatókő. Aki először találkozik vele, meglepődhet, amikor rájön, hogy mi is az valójában. Ezt követheti szomorúság, fájdalom, bűntudat, de beindulhatnak olyan emlékezeti folyamatok is, melyek a személy családi és személyes identitását alakítják. Természetesen előfordulhat az is, hogy a kő elutasítást, haragot és megvetést vált ki a befogadójából. EDDIG CSAK EGY TÛNT EL... Ahogy a fentiekből kitűnik, a kölni szobrász eddig mintegy 70.000 darab botlatókövet helyezett el szerte Európában, és a szám csak egyre növekszik – ennek a gyarapításában a hazánkban élen jár a Magyar Zsi-FOTÓK: DEMECS ZSOLT Faith Áser rabbi és Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester elhelyezi a botlatókövet
