Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
KILE | OKTATÁS egység | 2019 ÁPRILIS 24 zsidóság mit gondol az ember létrejöttéről. A teremtéstörténetet, a genezis, a berésitet be lehet mutatni úgy, ahogy a zsidóság gondolja ezt. Annak segítségével többek között, hogy melyik rabbi mit mond, hogy ír erről a Talmud. És az is fontos, hogy mi az askenázi zsidóságban elfogadott vélemény. – Jelenleg ehhez milyen tankönyvsegítséget használnak? – Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy az OFI tankönyveken kívül választhassunk taneszközt, ezért én a mozaikosat választottam, mert mindenféle tekintetben ezt találtam a legjobbnak. Szóban és írásban is igyekszem velük átvenni a zsidó oldalát a történeteknek. Például: Budavár visszafoglalása kapcsán (1686) mindenki tisztában van az tényekkel, miszerint jöttek a keresztesek, a Habsburgok és szövetségeseik, szépen kipucolták az országból a törököket. Igen ám, de azt nagyon kevesen tudják, hogy volt egy Schulhoff Izsák nevezetű budai zsidó ember, akinek a családja a keresztes hadjáratban elpusztult, neki menekülnie kellett, mert a keresztesek a zsidókat és az oszmán törököket ugyanúgy kezelték, és nagy részüket felkoncolták. Ez a zsidó férfi pedig megírt akkoriban egy könyvet, aminek az a címe, hogy Budai krónika (Megilat Ofen). Ebben leírta azt, hogy a zsidó nép mennyire megszenvedte Budavár 1686-os dicsőséges visszafoglalását. Ez három mondat kiegészítés a tananyaghoz, néhány percet vesz igénybe az órán, de a gyerekek olyan plusz tudással tudnak elmenni az óráról, ami egyrészt zsidó tudás, másrészt meg egy olyan finomság, apróság, érdekesség, ami a közoktatásból kimaradt. Ha felkelti a téma az érdeklődést – az már jó, akár utána lehet olvasni vagy kiselőadással lehet belőle készülni. ZSIDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK – A Maimonidészben idén kezdődött a történelem és a zsidó történelem tantárgyak oktatása, ugyanis a nulladik évben nyelvi előkészítő zajlott. Hogyan hangolható össze a „világi” történelemoktatás a zsidó történelmi ismeretekkel? – A gimnáziumban van külön zsidó történelem tantárgy is, amit Megye ri András Jonatán tanít, ennek ellenére fontosnak érzem a saját órámon is az egyes eseményeknél, személyeknél a vonatkozó zsidó tárgyú összefüggésekre rávilágítani. – Hogy működik ez a gyakorlatban? – Az első félév elteltével azt vettem észre, hogy nagy szükség lenne arra, hogy a zsidó történelem végigkísérje a gyerekek világtörténelem-oktatását. Kilencedikes anyagot veszünk most az első osztállyal, az őskortól megyünk, és eljutunk kb. 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig. Beszélünk például az egyiptomi birodalomról (annak különböző szakaszairól) és mellette az egyiptomi rabszolgaság évszázadait a zsidó történelem szempontjából is igyekszünk végigvenni. Amikor pedig még nem beszélhetünk történelemről – őskor például –, a darwini elmélet tárgyalásánál –, ami háláchikusan nem egészen így fogalmazódik meg –, akkor ott megfelelő forrásokkal: talmudi, rabbinikus, kabbalisztikus, misztikus példákkal kiegészítjük, hogy a KOVÁCS GERGELY • SZÜLETETT: 1990 • FOGLALKOZÁSA: történelem-pedagógia szakos tanár • CSALÁD: jegyben jár NÉVJEGY TÖRTÉNELEMOKTATÁS ZSIDÓ FELHANGGAL „A történelem ismerete nélkül nem érthetjük meg igazán önmagunkat sem” - ez a hitvallása Kovács Gergelynek, a Maimonidész Gimnázium karizmatikus, fiatal történelemtanárának. A zsidóságnak, a zsidó történelmi párhuzamoknak az alaptantervbe való beemeléséről, az összefüggések, párhuzamok kereséséről, a kamaszok érdeklődésének fenntartásáról beszélgettünk vele. JUHÁSZ VALI ÍRÁSA
