Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-04-01 / 117. szám

2019 ÁPRILIS | egység 25 OKTATÁS | KILE – Milyen technikai segédeszközök állnak rendelkezésre a modern ok­tatáshoz? – A gyerekek egy felgyorsult online világban élnek minden szempontból. Amikor az első órán végigmentem és mindenkitől elvettem a mobiltelefon­ját, akkor egy kicsit meglepődtek. Ezeknek a gyerekeknek új impul­zusok kellenek, amik a környezeti behatások miatt, új módszerek alkal­mazását követelik meg. Nagyon jó, hogy a Maimonidészben elég fejlett a technikai felszereltség, a géppark: okostábla, projektor, laptop. Filmve­títéseket tartok, zenéket hozok be és ez ezekkel nem annyira nehéz, mint régen: laptop, internet, kivetítem, és már benne is vagyunk az adott té­mában. Ezek az ingerek fenn tudják tartani a figyelmüket az óráimon. FELKÉSZÜLÉS AZ ÉRETTSÉGIRE – Mikor és hogyan kezdenek el ké­szülni az érettségire a gyerekekkel? – A Maimonidészben tulajdonkép­pen kilencediktől érettségire ké­szülünk. Komolyan kell venni a dol gokat. Az egyik legbeváltabb mód szertani fogásom, hogy mivel minden héten két órám van velük, az egyiken minden alkalommal röp­dolgozat van, 5+1 gyors kérdéssel. Ebből le tudom mérni, hogy ki az, aki készült és ki az, aki nem. A másik órán felelés – mert muszáj megta­nulni emberek előtt beszélni, hiszen az érettségi során is szükség lesz erre –, ilyenkor mindig úgy kell készül­niük, hogy szóban ellenőrzöm őket. Amire nehéz felkészíteni a diá­kokat, az az emelt szintű érettségi lesz. Nyilván arra majd fakultációt kell szerveznünk. A lehetőség meg­van erre. – Várhatóan mennyien lesznek, akik emelt szinten akarnak érett­ségizni történelemből? – A jelenlegi osztályból – most úgy néz ki – ketten készülnek emelt szintű vizsgát tenni. A továbbta­nulás során számos olyan szak van, ahová kell(het) a történelem. El kell kezdenünk pályaorientációs foglal­kozásokat szervezni, szakmák nap­ját is kell majd tartanunk, amiből a gyerekek fel tudják mérni, hogy milyen irányban induljanak tovább. Ezt egyfajta tehetséggondozásként képzelem, az ilyen kis létszámú osz­tályokkal rendelkező intézmények­nek az az előnyük, hogy tudunk a gyerekekkel egyénileg foglalkozni. És akkor a kollégákkal tudunk egyeztetni, hogy a kevésbé erős tárgyból ne nagyon „macerálják” az adott gyereket. – Mi az, amivel közvetlenül az érettségire lehet készülni? – Nagyon fontos a forráselemzés. Például nemrégiben egy olyan fel­adatot adtam, hogy történelminek hitt személyről kellett kutatást vé­gezni. Arról, hogy van-e arra bármi­lyen történeti bizonyíték, hogy ez az ember valóban létezett. A feladat az volt, hogy egy A/4-es fogalmazást írjanak erről a történetről, rájuk bíztam, hol néznek utána. A gyere­kek a Wikipédiával indítottak, ami nálam szigorúan tilos, hiszen abba bárki bármit beleírhat, így téves információk is kerülhetnek bele. Megbeszéltük, hogy miként lehet az ilyen fake oldalakat felismerni. Amit viszont a Széchényi Könyvtár oldalán vagy oxfordi, harvardi olda­lakon találnak, azok az információk valószínűleg megállják a helyüket. Vagy ha például egy Britannica Hungaricába lapoznak bele, több valós infó érheti el őket. Nagyon jó volt látni, hogy a következő ilyen feladatban már ezeket a szemponto­kat figyelembe véve kerestek. Volt, aki legközelebb már a Talmudban kutakodott. Közben megtanítottam nekik az egyszerű hivatkozástant, hogy miként tudnak hivatkozni a forrásaikra. A zsidó történelem nagyon sok mindent lefed, és sok helyen állít­ható párhuzamba a magyar törté­nelemmel és szerves részét képezi annak. Például Nagy Lajos király száműzte a zsidókat, mert az hit­te, hogy a budavári kutak táslich közben mérgeződtek meg, és ezért lett pestises a felesége. Merthogy attól a víztől a zsidók nem, de a ke­resztények megbetegedhetnek. Ez nyilván nem része a tananyagnak, de olyanfajta érdekesség, amivel fel­kelthetem a gyerekek érdeklődését. EGYEDI TANKÖNYV TERV – Van-e esetleg olyan terv, hogy az alapoktatásban használt tanköny­vet kibővítve készüljön egy speci­ális, a maimonidészes alapelveket szem előtt tartó saját történelem­könyv? – Igen, tervezzük a közeljövőben egy olyan tankönyv megírását, ahol a zsidó történelem, a magyar és vi­lágtörténelemmel lenne párhuzam­ba állítva. Ezen a nyáron szeretnénk kezdeni megírni a kilencedikes tankönyvet. Amíg ez nincs kész (melynek lektorálására nagy tudású rabbikat is fel fogunk kérni), addig szóban és írásban igyekszem velük átvenni a zsidó oldalát a történetek­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom