Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-04-01 / 117. szám
2019 ÁPRILIS | egység 23 KULTÚRA | KILE KÖNNYEBB AZ ÉLET, ha alapból optimisták vagyunk Negyedik verseskötetének megjelenése kapcsán LEFKOVICS PÉTERrel, az EMIH választmányi tagjával, az Óbudai zsinagóga kántorával beszélgettünk A hétköznapi dolgokat is szentté lehet tenni, meg kell adni a módját a dolgoknak, lehet mindennapjainkba is belevinni spiritualitást. Nem nekünk kell szentté válni, hanem a cselekedeteinknek, a tetteinknek! BÉCSI ÉVA ÍRÁSA pi dolgokat is szentté lehet tenni, meg kell adni a módját a dolgoknak, lehet mindennapjainkba is belevinni spiritualitást. Nem nekünk kell szentté válni, hanem a cselekedeteinknek, a tetteinknek! Ez egy nagyon fontos dolog. Természetesen írtam sok verset direkt a zsidó vallás témaköréből. Egy részük ebben a kötetben is helyet kapott. – Elolvasva a kötetet úgy érzem, hogy a könyvben szereplő versek gyakran egy egy hétköznapi élményt dolgoznak fel, az élet szépségeire mutatnak rá. Így van ez? – Igen. De a bővebb válasz rejtik az eddig elmondottak és a kötetben minden fejezet előtt írt rövid bevezetőből egy-egy kulcsmondat. Csak egy példa, ahogy a könyvben is írom „Könnyebb az élet, ha alapból optimisták vagyunk.” – Mik az eddigi visszajelzések? Az olvasók hogyan vélekednek a kötetről? – Én csak barátok, ismerősök, családtagok visszajelzéseit ismerem többnyire. Ezek mind pozitívak, elismerőek. Tudomásul kell venni, hogy ma a költészetnek kicsi az értő tábora, és csak az igazán nagyoknak van nagyobb megjelenési lehetőségük és így viszonylag nagyobb olvasótáboruk. Nagyon fontos és jóleső visszacsatolás számomra, hogy a Lauderben az egyik versem már irodalom órai tananyag. – Mi ihlette az első verseskötetét? Abban a kötetben milyen témájú verseket találunk? – Kisebb-nagyobb szünetekkel 16 éves koromtól kezdve írok verseket. Bár teljesen mással foglalkoztam aktív éveimben: mérnök, majd vállalkozó voltam, az írás mindig fontos szerepet töltött be az életemben. Az első kötetem 2002-ben jelent meg, címe Egy kis segítség volt. Úgy véltem, hogy a gondolataimmal, észrevéte leim mel segíteni tudok azoknak, akik elolvassák verseimet. Ezért az ebben a kötetben megjelent versek lelki segítségről szólnak, bölcselkedések. HOZZÁÁLLÁS „Mondd azt, hogy nem szép, s ne azt, hogy csúnya mondjad azt, hogy nem jó, s ne azt, hogy ez rossz mondd azt, hogy ez nem sok, s ne azt, hogy kevés mondjad, nem elégséges, s ne azt, hogy elégtelen mondjad, nem biztos ez, ne azt, hogy bizonytalan mondd, ezt nem hiszed, s ne azt, hogy lehetetlen mondjad, nem vagyok erős, s ne azt, hogy gyenge mondd, hogy nem érted, ne azt, hogy értelmetlen mondd, hogy nem látok, s ne azt, hogy láthatatlan mondd azt, hogy nem találok, s ne azt, hogy nincs mondd, hogy még nincs vége, s még reménykedsz mondd azt, hogy megint neki fogsz, ha felébredsz s a folyó vize, mit még sose láttál kéknek, kék lesz” – Nemrég jelent meg a negyedik kötete, meséljen kérem erről. Kiknek szólnak a versek? Mit szeretne elmondani az olvasónak ezekkel az írásokkal? – Vezérfonalam a társadalmunk, témám pedig az, hogy hogyan lehetne megelőzni a társadalmunk betegségeit. – Mikor álltak össze a versek kötetté? – Három dolog kellett hozzá: mennyiség, azaz sok-sok vers, amelyekből lehetett válogatni, minőség, azaz egységes gondolatiság, mely a szerkesztést, az összeállítást lehetővé tette és természetesen pénz a megvalósításhoz, melyhez óriási segítséget kaptam mecénásoktól: Győrfi Lászlótól és Szegedi Csa nádtól. – Költészetében hogyan jelenik meg a zsidóság? Vannak e kifejezetten a zsidó kultúra/vallás köré épülő versek? – Azt remélem, hogy majd minden versemben megjelenik a zsidóság két nagyon fontos eszméje: a világunk javítható (tikun olám) és javítani is kell! Valamint, hogy a hétközna-
