Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-01-01 / 102. szám

KILE | JUDAPEST ANNO

egység |

2018 JANUÁR

28

legnagyobb részt a Szabadság tér parkja terül el, mely semmit sem érzékeltet velünk az egykori kegyetlen vérontásból. Vi szont a tér Aulich ut cai leágazá sáilleszkedett az utcaképbe, hogy le bontották, a továbbgondolását pedig el - napolták, de tovább csúszott a projekt a világháború miatt is. Végül 1926. október 6-án leplezték le a mos - tanival megegyező örökmécsest, mely Pogány módosított tervei alapján készült el.

EMLÉKEZZÜNK AZ ÖRÖKMÉCSESNÉL

Schwab rabbi – bár róla kevés feljegyzés maradt és külön senki nem állított neki emléket – fontos eredményeket ért el a hazai zsidóság egyenjogúsításának folyamatában. Zászlóhordozója volt az emancipáció ügyének: maga fogalmazta azt a kérvényt, melyet az országgyűlés alsóháza 1840-ben elfogadott és ezzel egyenjogúsította volna a zsidóságot, ha a felsőház végül nem szavazza ezt le. Schwab munkássága valószínűleg hatott Batthyányra is, aki 1848-ban a zsidó vallás recepciójának támogatója volt, de végül a történelem ekkor is másfelé fordult és a kérdés újabb évtizedekre elnapolódott. Ma már meglehetős békében él - hetünk egymás mellett, viszont nem feledkezhetünk meg elődeink tetteiről. Ezért, ha a Hold utca és Báthory utca kereszteződésénél az örökmécses előtt sétálunk vagy bu - szozunk, akkor gondoljunk ki csit Batthyány hősiessége mellett Schwab rabbi bátorságára és azokra a hétköznapi hősökre, aki a szabadságharcban részt vettek. Bibliográfia:

Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók

(Budapest: Múlt és Jövő Kiadó, 1998); Berza László (főszerk.): Budapest története képekben 1493-1980

– Képkatalógus, 1. kötet (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1982), 774. o.; Büchler Sándor dr.: „Schwab Löw pesti rabbi I.”,

Egyenlőség (1897) 16. évf., 18. szám (melléklet), 2-4. o.; Groszmann Zsigmond dr.: „Lőw Lipótné Schwab Leontin naplójából”,

Egyenlőség (1911) 30. évf., 21. szám, (melléklet), 5-6. o.; Zsoldos Jenő (szerk.), 1848-1849 a magyar zsidóság életében (Budapest: Múlt és Jövő Kiadó, 1998); „Az 1848: XX. tc.”, in: Egyenlőség (1910), 29. évf., 22. szám, 2-4. o.

nak torkolatában egy fontos emlékmű, a Batthyány-örökmécses hirdeti a hazaszeretetet és az első magyar mi niszterelnök önfeláldozását a ma - gyarság oltárán.

A főváros 1905-ben döntött arról, hogy emléket állít Batthyánynak. Az első helyezett, nyertes pályamunkát 1907-ben a zsidó származású Pogány Móric (1878–1942), neves építész ké szítette el. Az eredeti koncepció sze rint egy tíz méter magas obeliszk te tején, liliomot formázó rácsok kö - zött világított volna a mécses. Az obe liszk makettjét 1909-ben fel is állították, viszont az olyannyira nem Pogány Móric 1907-es nyertes pályamunkája, a Batthyány-örökmécses terve FORRÁS: MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET