Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
2018 OKTÓBER | egység 13 KÖZÉLET | HOHMECOLÓ vagy civil szervezeteknek adók körét vették alapul. A felmérések szerint a népszámláláskor önmagukat zsidóként meghatározók, valamint adójuk meghatározott részével a zsidó hitfelekezeteket támogatók száma valamivel kevesebb volt, mint 11 000 fő. Ez utóbbiak közül egyébként – nem meglepő módon – a Mazsihiszt támogatták a legtöbben. Annál érdekesebb viszont, hogy míg 2010–2014 között a Mazsihisz a zsidó hitközségeket célzó adófelajánlások 80 százalékát, az EMIH pedig 17–18 százalékát kapta, addig 2015–2016ban a Mazsihiszt a felajánlók 70 százaléka tartotta érdemesnek a támogatásra, ám az EMIH támogatóinak aránya már megközelítette a 30 százalékot. Az adózók ráadásul adójuk második 1 százalékát valamely közhasznú feladatot ellátó civil szervezetnek is felajánlhatják. A zsidó profilú kezdeményezések közül immár hosszú ideje az EMIH civil szervezetének, a Chabad Lubavits Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítványnak adják a legtöbben az 1 százalékot. Az alapítvány támogatóinak száma 2016ban 733 fő volt, míg az EMIHnek 2 843an címezték egyházi felajánlásukat ugyanabban az évben. A családi állapotra vonatkozó adatok is árulkodóak: a legutóbbi felmérés óta a házasságban élők aránya 45ről 40 százalékra csökkent, ezzel szemben az élettárssal élőké 7ről 16 százalékra nőtt. Az átlagos gyermekszám a zsidó népességben is hasonlóan alakul a magyar társada 25 4. ábra: A minta korcsoportok szerinti megoszlása, nemenként (Bázis: teljes minta) A családi állapotra vonatkozó adatok már 1999-ben azt mutatták, hogy a zsidó népességen belül is növekszik az élettársi kapcsolatok aránya. Azóta ez a tendencia csak erősödött: a házasságban élők aránya 45-ről 40 százalékra csökkent, miközben az élettárssal élőké 7-ről 16 százalékra nőtt. A 35 évesnél fiatalabbak körében az élettárssal élők aránya (18%) már jócskán meg is haladja a házasokét (12%). Kirajzolódik még egy sajátos tendencia: a magasabb iskolai végzettséggel nagyobb arányú élettársi kapcsolat jár együtt: a 8 osztályt vagy szakmunkásképzőt végzettek körében 9 százalék, az érettségizettek körében 12 százalék, a diplomások körében viszont már 17 százalék. Ez az összefüggés különösen a fiatalabb korcsoportokban erős, de a tendencia az idősebbek körében is fennáll. Ugyanilyen összefüggés sem az országos felmérésekben, sem a fővárosi adatokban nem figyelhető meg. Ugyancsak konzisztens az 1999-es felmérés adataival az a jelenség, hogy az elváltak aránya a nők körében lényegesen magasabb (16%), mint a férfiakéban (9%). Ez a tendencia a teljes népességre is jellemző, azonban a mi mintánkban nagyobb az eltérés. Az újraházasodásnak a teljes mintában kimutatható 28 százalékos aránya számottevő nemek szerinti eltéréseket takar: a párkapcsolatban élő férfiak 32 százalékának, míg a nők mindössze 24 százalékának volt korábbi házassága vagy élettársi kapcsolata. Az egyedülálló nők aránya majdnem kétszerese az egyedülálló férfiakénak. (78%) az országos átlagot (18%) jócskán meghaladó fővárosi aránynál (32%) is jóval magasabb. Ugyanígy, igen magas az aktívak (teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak) aránya (66%), és még a 65 éves és idősebb korcsoportban is 18 százalék. A zsidó népességre ilyen módon különösen jellemző a magasabb életkorban is megőrzött aktivitás, ami szoros összefüggést mutat azzal a ténnyel, hogy körükben kiemelkedően magas mind a szellemi munkakörökben dolgozók, mind a vállalkozók aránya, miközben jóval alacsonyabb szinten marad a fizikai munkaköröket betöltők hányada. lomra általában jellemző mértékhez, tehát meglehetősen alacsony, nem több, mint 1,2. A zsidó származásúak – szintén a többségi társadalomra jellemző módon – meglehetősen későn vállalnak gyermeket: a 25 év alattiak között senkinek sincs gyereke, és a 25–34 év közöttiek esetén is mindössze 10 százalék ez az arány. A válaszadók 85 százaléka volt budapesti lakos, további 6–6 százalékuk él megyeszékhelyen vagy egyéb vidéki városban és csupán 3 százalékuk kisebb településen. A zsidó népességen belül a diplomások aránya JÖVEDELMI VISZONYOK Ennek megfelelően a zsidó háztartásokat az átlagosnál magasabb jövedelmi szint jellemzi. A válaszadók 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik laptoppal, 66 százalékuk asztali számítógéppel, sőt, a fel mérés tanúsága szerint, minden má sodik háztartásban mindkettő meg található. Ezek után az sem meg lepő, hogy a válaszadók alig 9 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szükségesnek ítélnee saját maga, vagy egy vele közös háztartásban élő családtag számá ra szociális támogatást, illetve tanácsadást. Ezzel összefüggésben a kutatás arra is igyekezett választ kapni, hogy a magyarországi zsidók meny nyire ismerik a szociális támogatást nyújtó szervezeteket. A válaszadók 65 százaléka ismert olyan szervezetet, amely adományokat gyűjt rászorulók részére. A legtöbben a Mazsihisz (38%), valamint az EMIH (34%) valamely intézményét jelölték meg hasonló szervezetként. 32 Ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között az egyetemi diplomával rendelkezők aránya (57%) közel háromszorosa a főiskolai végzettségűekének (21%). A férfiak körében valamivel több a diplomás, mint a nőkében, de ez elsősorban az egyetemi végzettségre igaz; a nők főiskolai végzettségben tapasztalható enyhe fölénye valamelyest kiegyenlíti a képet. Az elmúlt csaknem két évtizedben, az újabb évjáratok belépésével a zsidó népesség iskolázottsági szintje a korábbinál is magasabb lett, és különösen a nők körében ugrott meg jelentősen a diplomások aránya (az 1999-es 47 százalékról a mostani 75 százalékra). 12. ábra: A zsidó népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása nemek szerint (Bázis: teljes minta) A növekedés egy másik metszetben is igen látványos: az aktív korosztályokban a főiskolát vagy egyetemet végzettek 1999-ben kétharmadnyian voltak, 2017-ben már négyötödnyien vannak. 13. ábra: A zsidó népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása gazdaságilag aktivak és inaktívak körében (Bázis: teljes minta) Iskolázottság szempontjából a párkapcsolatokat nagyfokú homogenitás jellemzi: az esetek 69 százalékában a megkérdezett és (jelenlegi vagy korábbi) házas- vagy élettársa egyaránt főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik. Az iskolázottságban tapasztalt meredek növekedés természetesen nagyfokú intergenerációs mobilitás során jött létre: a mai zsidó népesség jelentős részének magasabb a végzettsége, mint a felmenőié volt. E jelenség alábbi elemzéséhez két dolgot kell előrebocsájtanunk. Aszámítások során a 21 év alattiakat (a minta 1,7 százalékát) nem vettük figyelembe, hiszen az ő iskolai 32 Ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között az egyetemi diplomával rendelkezők aránya (57%) közel háromszorosa a főiskolai végzettségűekének (21%). A férfiak körében valamivel több a diplomás, mint a nőkében, de ez elsősorban az egyetemi végzettségre igaz; a nők főiskolai végzettségben tapasztalható enyhe fölénye valamelyest kiegyenlíti a képet. Az elmúlt csaknem két évtizedben, az újabb évjáratok belépésével a zsidó népesség iskolázottsági szintje a korábbinál is magasabb lett, és különösen a nők körében ugrott meg jelentősen a diplomások aránya (az 1999-es 47 százalékról a mostani 75 százalékra). 12. ábra: A zsidó népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása nemek szerint (Bázis: teljes minta) A növekedés egy másik metszetben is igen látványos: az aktív korosztályokban a főiskolát vagy egyetemet végzettek 1999-ben kétharmadnyian voltak, 2017-ben már négyötödnyien vannak. 13. ábra: A zsidó népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása gazdaságilag aktivak és inaktívak körében (Bázis: teljes minta) Iskolázottság szempontjából a párkapcsolatokat nagyfokú homogenitás jellemzi: az esetek 69 százalékában a megkérdezett és (jelenlegi vagy korábbi) házas- vagy élettársa egyaránt főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik. Az iskolázottságban tapasztalt meredek növekedés természetesen nagyfokú intergenerációs mobilitás során jött létre: a mai zsidó népesség jelentős részének magasabb a végzettsége, mint a felmenőié volt. E jelenség alábbi elemzéséhez két dolgot kell előrebocsájtanunk. Aszámítások során a 21 év alattiakat (a minta 1,7 százalékát) nem vettük figyelembe, hiszen az ő iskolai
