Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-10-01 / 111. szám

JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2018 OKTÓBER 14 1. rész MIKVÉK A FŐVÁROSBAN zsidó nők számára A mikvék, rituális fürdők a zsidó családi élet alapkövét jelentő intézmények. Az elkülönülés és az együttlét megszentelt ideje sokat segíthet a házasság frissentartásában is. Amikor ma egy zsidó nő felkészül a mikvében való alámerülésre, ugyanazt teszi, mint az ókori Izrael földjén élő nők, vagy a középkori Budavárban egykor élt zsidó asszonyok. A körülmények persze gyökeresen megváltoztak, a modern tisztálkodó eszközök, fürdőszobák és jól felszerelt mikvék sokkal kényelmesebbé varázsolják a felkészülést, de a fizikai tisztálkodást követő lelki megúju­lás ugyanaz maradt. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA szében a hivatalosan működő budai és pesti fürdők gyökereit keressük a rabbinikus irodalomban. MI IS EGY MIKVE? Maga a mikve elnevezés a Bibliában 3 említett mikvé májim kifejezésből származik. E szavak szó szerint azt jelentik, hogy egybegyűjtött víz. Két­féle medence felel meg mikvének. Az egyik – ez a preferált megoldás – a forrásvíz által táplált4 , vagy a forrás ­ból elvezetett vízzel meghatározott módon feltöltött medence5 . Ha erre nincs lehetőség, megfelel az előírások szerint összegyűjtött esővíz. A me­dencét nem szabad feltölteni „nem természetes” vízzel, vagyis májim söu ­vim­val, ún. „merített vízzel”. Ez alatt olyan vizet értünk, amit edényben tároltak és utána került a medencébe 6. Forrásvizes mikve esetében álta lá­ban közvetlenül a forrásvízben me­rülnek meg, hiszen ez szinte min dig tiszta és folyamatosan pótló dik. Ez­zel szemben az esővíz nem pót lódik folyamatosan, ezért takarékos kod ni kell vele. Így az ilyen mikvéknél az esővíz­gyűjtő mellé vagy fölé épí­tenek egy másik, sima – tehát a mik­vézésre alapból nem kóser – víz zel teli medencét, ami egy előírt mó don kialakított lyukon át érintkezik az esővízzel és ebben a második me­dencében lehet merülni7 . Így ez kó ser mikvének számít, a fürdő vize pedig tiszta és cserélhető lesz. Forrásvízzel táplált mikve esetén nem probléma, ha a medencéből to­vábbfolyik a víz8 , az esővízzel táplált fürdőből azonban nem szivároghat el a víz9 . Ha megszakad a kapcsolat a medence és a forrás között, akkor az már nem számít forrsávizes mik­vének, és onnantól a gyűjtött vizes mikvék szabályai érvényesek rá 10. Minimális vízmennyiség a rituális fürdőben 40 söá 11 , amit 454.28 vagy 921.60 literre szoktak átszámítani 12 de írva van 13, hogy illik ennél több vizet biztosítani. Steif Jonatán rabbi (1877–1958), a Pesti Ortodox Rab­binátus tagja úgy emlékszik vissza a A MIKVE SZEREPE Ha egy zsidó közösség történelmi nyomait keressük, akkor két épület után mindenképpen érdemes ku­tatnunk. Az egyik az imaház, a zsi­nagóga, ahol összegyűltek a hí vek közösségi imára szombatonként vagy nagyobb közösségekben akár napon­ta is. A másik épület a mik ve, a rituális fürdő, a házas élet szentségének leg­fontosabb segítő in tézménye, melybe a zsidó asszonyok havonként eljárnak (lásd keretes írá sunkat). Háláchikusan ez utóbbi épület fontosabb, mint a zsinagóga, annyira, hogy ha nincs más lehetőség, akár el is kell adni a zsinagógát mikve létre­hozása céljából1 , hiszen imádkozni bárhol lehet, akár egyikük otthoná­ban is összegyűlhetnek a hívek2 , de a rituális fürdőnek konkrét háláchikus előírásoknak kell megfelelnie: a merü­lés kósersága áll vagy bukik a mikve kóserságán. Sajnos Magyarországon a mikvék közül nagyon kevés élte túl a történelmi viharokat, ha a zsinagóga még létezik is, itt­ott lelhetünk már csak rá a fürdők maradványaira. A budapesti mikvék története ak­kor kezdett igazán foglalkoztatni, amikor 2004­ben új női mikvét hoz­tuk létre a Kazinczy utcában (erről a sorozat további részeiben ejtek majd szót). Az adatgyűjtés évei alatt azt tapasz­taltam, hogy a mikvék történetét összefoglalóan még nem dolgozta fel senki. Ezt a hiányt pótlandó indítjuk el ezt a sorozatot, melynek első ré­A Neológ Rabbiság felhívása a budai mikve fontosságáról (Zoltai Gusztáv jóvoltából) egység | 2018 OKTÓBER 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom