Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-10-01 / 111. szám
egység | 2018 OKTÓBER 12 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET egy zsidó szülőre módosítjuk, azaz az apai ágon zsidó származásúakkal is bővítjük a kört, Magyarországon minimum 73 000, maximum 138 000 fővel érdemes kalkulálnunk a kutatócsoport becslése alapján. A zsidó származás legszélesebb értelmezésével számolva pedig, amely az izraeli „visszatérési törvény” definícióját elfogadva egyetlen zsidó nagyszülőt is elégségesnek ítél a csoportba tartozáshoz, mintegy 160 ezer embert soroltak az érintettek körébe. A számítások ráadásul azt jelzik, hogy a zsidó eredetű népesség csökkenése rendületlenül folytatódik. Ez azt jelenti, hogy ötéves időközönként minimum 1 500–2 000, maximum 2 000–3 000 fővel fogyatkozik a hazai zsidó közösség. Ezzel összefüggésben ma már a holokauszttúlélők maximális száma sem lehet 6 400 főnél jelentősen több. ADÓTÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA A kutatás arra is választ keresett, hogy mekkora lehet a mai magyarországi zsidóságon belül mindazok aránya, akik szükségesnek ítélik, egyben természetesnek is veszik, hogy intézményes aktusok révén kifejezésre juttassák zsidó önazonosságukat. Ennek meghatározásához egyrészt a népszámlálás alkalmával önmagukat vallási vagy etnikai értelemben zsidóként azonosítók számát, másrészt a jövedelemadójuk évente felajánlható 1 százalékát zsidó felekezeteknek és/ Már a magyarországi zsidó népesség létszámának meghatározása sem lehet több demográfiai becslésnél. 1949 óta nem állnak rendelkezésre ugyanis a teljes magyar népesség felekezeti, illetve etnikai összetételére vonatkozó hivatalos adatok. Ráadásul az 1945 és 1949 között, eltérő módszerekkel felvett adatok is jelentősen eltérnek egymástól, ennek megfelelően csaknem lehetetlen az üldöztetéseket túlélt, és a részben itt átélt traumák ellenére is az országban maradt zsidó népesség számának a meghatározása. A szocializmus évtizedei alatt ráadásul valószínűsíthetően tetemesen megnőtt a zsidók és a nem zsidók közötti házasságok aránya. Nem beszélve arról, hogy az országot egyre nagyobb kihívások elé állító tömeges elvándorlás „zsidó vonatkozásairól” sem állnak rendelkezésre megbízható adatok. CSÖKKEN A ZSIDÓ NÉPESSÉG A legutóbbi, 2000ben elvégzett hasonló kutatás alkalmával Kovács Andrásék az 1945ben készült statisztikákat alapul véve, és a budapesti ösz szlakosság demográfiai sajátosságait az ország zsidó népességére vetítve, az anyai ágon zsidó származású személyek számát minimum 64 000re, maximum 118 686ra becsülték. Mostani számításaik eredménye szerint a magyarországi zsidóság létszáma ugyanezen kritériumok alapján minimum 58 936 fő, maximum 110 679 fő körül lehet. Ha a feltételeket legalább 24 3. Társadalmi-demográfiai helyzet A magyarországi zsidóság felmérésének előkészítése során nem álltak rendelkezésünkre az alapsokaságot pontosan leíró adatok, ezért (mint a bevezetőben jeleztük) a mintavétel különböző forrásokból, heterogén módon történt. Ezért a minta nem tekinthető a szó szigorú értelmében reprezentatívnak, de az adatok jól közelítik a tényleges társadalmi-demográfiai jellegzetességeket. Ebben a fejezetben a válaszadókat társadalmi-demográfiai mutatók alapján vizsgáljuk, annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a minta alapvető sajátosságairól. Először nem és családi állapot, majd lakóhely, iskolázottság és különböző gazdasági mutatók (foglalkozás, gazdasági aktivitás és jövedelem) szerint jellemezzük a válaszadókat, végül pedig a szociális rászorultság alapján a társadalmi státuszról is pontosabb képet kapunk. 3.1. Nem, életkor és családi állapot A minta nemek szerinti megoszlása (nő: 55%, férfi: 45%) szinte hajszálra megegyezik a népszámlálás szerinti országos és budapesti adatokkal. A minta életkori megoszlása elég jól illeszkedik a zsidóság becsült kormegoszlásához, a hét kategória közül csak kettőben (45-54 és 65–74 évesek) van statisztikailag számottevő eltérés. Figyelemreméltó, hogy akárcsak az 1999-es kutatásban, amikor is feltűnően alacsony volt az akkor 56–65 éves korcsoport (tehát az 1934 és 1943 között születettek) aránya, most is jól látszik, hogy az 1944 előtt született, immár legidősebb évjáratok létszáma lényegesen kisebb, mint az előző korcsoportoké. A mostani minta átlagéletkora (48 év) pontosan megegyezik a demográfiai számítások alapján becsült teljes 18 éves és idősebb zsidó népesség átlagéletkorával. 3. ábra: Az 1999-es és a mostani minta életkori megoszlásának összevetése a zsidó népesség becsült összetételével KIK IS VAGYUNK VALÓJÁBAN? NÉHÁNY FONTOS ADAT A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁGRÓL Nehéz még egy olyan kihívásokkal teljes feladatot elképzelni, mint a magyarországi zsidó közösségre vonatkozó demográfiai és egyáltalán, bárminemű statisztikai megállapítás megfogalmazását. Márpedig erre (is) vállalkozott az a kutatócsoport, amely Kovács András szociológus profesz szor vezetésével igyekezett képet kapni a magyarországi zsidóság demográfiai jellegzetességeiről, gazdasági helyzetéről, társadalmi státusáról, illetve térbeli és társadalmi mobilitásáról. A kutatásuk eredményeit a Szombat folyóirat gondozásában megjelent, Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017 című kötetben foglalták össze. RÉTI JÁNOS ÍRÁSA HOHMECOLÓ | KÖZÉLET
