Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-09-01 / 110. szám
2018 SZEPTEMBER | egység 25 JUDAPEST ANNO | KILE 25 tehát ezzel korrigálva az állítást: átlagosan 100-200 ember juthatott egy imahelyre, a négy nagyzsinagógát, az Óbudait (épült: 1820), az Orczy-házét (kialakították: 1796, bő vítették: 1820; 1830), a Dohányt (épült: 1859) és a Rumbachot (ekkoriban még Rombach; épült: 1872) leszámítva. A „PESTI ZSIGADÓ” A pesti rakparton 1833-ban nyitotta meg kapuit a Redoute – a klasszicista építészeti remekbe álmodott koncertterem. A szabadságharc le ve rése után, 1849-ben a pesti kultú ra egyik színterét – megtorlásból – Hentzi osztrák generális szétlövette. Így a romok helyére 1859–1865 között Feszl Frigyes (1821–1884) tervei alap ján épült fel a ma ismert Vigadó. A Vigadó egy intermediális, kulturális tér, különböző elegáns estélyek, bálok, kiállítások és természetesen koncertek helyszíne, így zsidó kötődésű eseményeket is vendégül lát(ott). 1927-ben például az Egyenlő ség hetilap kultúrmatinéjára oly nagy volt az érdeklődés, hogy az előre meghirdetett Zeneakadémia helyett a Vigadó összes termében tar tották a felolvasásokat, koncerteket és egyéb programokat. A 19-20. század fordulóján pedig rendszeresen zsinagógai funkciót is betöltött a Vigadó. A zsidó szemeknek nem teljesen idegen a tér, hiszen a mór elemekkel operáló tervező, Feszl a Vigadó előtt már pályázott a Dohány utcai templom felépítésére, melyben végül Lud wig Försterrel (1797–1863) szemben alul maradt, ám az 1859-ben felavatott zsinagóga Frigyszekrényét így is ő tervezte. Néhány évvel később pedig, rögtön a zsidó emancipáció után, 1868–1869 között Gerster Károly (1819–1867) és Kauser Lipót (1818–1877) építészekkel egyetemben megalkotta Pécs egyik ékszerdobozát, az ottani zsinagógát. A Vigadó zsidó hangulatát ugyan nem fokozta, de zsidó kötődését növelte, amikor 1884-ben elkészült a hom lokzat hat szoboralakja, melyből – ha a bejárattal szemközt állunk, akkor – a bal szélsőt, Syrinx alakját a „turulkészítő” Donáth Gyula (1850–1909) formázta meg. ZSINAGÓGA HELYETT VIGADÓ A Vigadóban elsősorban az egyetemi ifjúság, másodsorban pedig a lipótvárosiak dicsérték az Örökkévalót, hiszen, ne feledjük el, hogy az 1898 februárjában pályázatra kiírt lipótvárosi zsinagóga tervei csak igényesen megszerkesztett rajzok maradtak és közülük egyik sem valósult meg soha. A mai V. kerület lakóinak annak ellenére nem épült önálló imahely, hogy még a századfordulón is a zsidó lakosság szempontjából az egyik legnépesebb kerület volt: 1906-ban a belvárosiak több mint negyede, 28,5%-a izraelita vallású volt. Összehasonlításképpen, ugyanekkor az V. kerületet csak VI. és a VII. kerület
