Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-05-01 / 106. szám
2018 MÁJUS | egység 29 JUDAPEST ANNO | KILE IRÁNY A KÖRÚT! 1893. január 22-én az Egylet közgyűlése az alábbi döntést hozta: „a főforgalomtól távoleső Kazinczy utcai egyleti ház vagy egy, a főváros főforgalmi útján lévő és az újabb kor igényeinek megfelelő házért elcseréltessék, vagy pedig az értékpapírokkal együtt eladassék és az ezen vagyonrészek eladásából nyerendő összeg egy, a fönt jelzett föltételeknek megfelelő ház vetessék, vagy építtessék.” Az Egylet külön bizottságot állított fel a megvalósításra, mely eredményeképpen az Erzsébet körút 26. szám alatti üres telket, illetve az azzal határos Kertész utca 27. alatti ingatlant vásárolták meg, majd 6000 forintnyi tiszteletdíj mellett Fleischl Róbert és Brüggermann György műépítészeket kérték fel egy minden igényt kielégítő bérpalota megtervezésével. Az építkezés 1893. május 1-jén vette kezdetét és 1894. augusztus 1-jén már a rendeltetésének át volt adható. A homlokzati plasztikákat, így az oromzatba vésett „ZION” felirat felett trónoló, kiterjesztett szárnyú turulmadarat is Haraszti József szobrász, bronzöntő készítette el. Haraszti neve egyébként ismerős lehet az Országház nyugati homlokzatát díszítő II. István király szobra kapcsán is. Az elegáns bérház elsősorban biztos bevételt jelentett, miután a körúti, divatos üzlethelyiségeket, az emeleteken pedig tágas nagypolgári lakásokat bérbe adták. Az egyleti irodájukat a szerényebb, Kertész utcára nyitották meg, de az épület lett otthona az 1893-ban alapított Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak (IMIT) is. A Társulatnak vagyona nem igazán volt, legalábbis anyagi jellegű, viszont máig érezhető gazdagságot hagyott maga után a tudományos tanulmányokkal teleírt évkönyveivel és magyarnyelvű Biblia-fordításával – de megemlítendő, hogy a Társulat már 1910-ben kezdeményezte egy magyar zsidó múzeum felállítását, mely szorgalmazás eredménye a máig működő Dohány utcai intézmény lett. ORTOGRÁFIAI LECKE: ZION, CION, NETÁN SION? A jótékonysági egyletek legnagyobbikával, a Zionnal kevés kritikát lehe tett megfogalmazni, ha valamit mégis, az maga az Egylet neve volt, hiszen az alapítók a német helyesírás szerint írták a Sámuel könyvéből ismert jeruzsálemi erőd nevét. A helyesírás, pláne a szavak átírása, máig egy kényes kérdés, főleg, ha az félreértésre adhat okot. Félrejobb oldalán megnyitja a körút második moziját. Az „Erzsébet” el ső mozija rézsut szemben, az Ode onmozgó volt (Erzsébet körút 29.), mely 1899-ben egy üzlethelyiségben nyitotta meg a mozgó újdonság kapuját Neumann József és Ungerleider Mór, a Projectograph alapítóinak szórakoztatásra szánt tőkéje jóvoltából. A két mozi folyamatos konkurenciát jelentett egymásnak: 1912-ben történt, hogy egy bécsi filmkölcsönző elsőosztályú üzletet ajánlott Borhegyinek a francia kalandfilm, a Zigomar (1911) megvételével. A megbeszélést a közeli New York Kávéházban tartották, az üzlet viszont nem jött létre, legalábbis nem Borhegyivel, ugyanis a szomszédos asztalnál hallgatózó Roboz Imre, a Projectograph akkori, fiatal igazgatója elhappolta a filmet. Roboz ebben az esetben ambiciózusabb volt, viszont mégis Borhegyi bizonyult találékonyabbnak: táviratoztatta egy berlini ismerősét, hogy sürgősen szerezzen neki egy Zigomar kópiát – mely két nappal előbb érkezett meg az Olympiába, mint a Projectograph párizsi tekercse! Fél órával később már az Olympia műsorán szerepelt, mely hatalmas kasz szasikert hozott Borhegyinek. Roboz végül visszapártolt a klasszikus színházhoz és 1921-től a Vígszínház meghatározó alakja lett... SE, SE, SE... A bérpalota 1944-ben csillagosház lett, a háborúban megsérült, elre pült a turulmadár, az Egylettel együtt pedig eltűnt a „ZION” felirat is. De a mozi kitartott, Zrínyi lett a neve, a rendszerváltás után pe dig Hunnia néven ismertük, 2011-ben megszűnt. A főbb emlékek már nincsenek, de csempék, pa dok, korlátok... egyszóval foszlányok maradtak, így az Egylet emléke is ott lebeg még. értés pedig volt, az egyik legnevezetesebb 1898. október 14-én, amikor az Egylet 800 koronát osztott szét a szorgalmas diákság között, miután hosszas köszönőbeszédek hangzottak el: Spannberger iskolaigazgató dicsőítette Ziont, a köszönetet mondó fiúk méltatták Ciont, Morzsányi Károly pedig szép beszédet mondott Sionról... Azaz Spannberger igazgató ignorálta a német nyelvből azt a tényt, hogy a Z betűt C-nek ejtik, a díjazottak viszont helyesen ejtették a németet, Morzsányi képviselő viszont tudta, hogy a jó magyar ember a Ciont Sionnak ejti... FÕVÁROSI MOZITÖRTÉNELEM A FÖLDSZINTEN 1906 májusában határozta el Borhegyi János, hogy a Zion főbejárat Bibliográfia: Borhegyi János, „Budapest filmkulturája 25 évvel ezelőtt”, in: Filmkultura (1931), 4. évf. 9. szám, 3-4. old.; Török Gyöngyvér, Ami látható, és ami láthatatlan (Budapest: Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala, 2013); „A »Zion« jótékonysági egyesület”, in: Egyen lőség (1895), 14. évf. 12. szám, 11-13. old.; „Hirek – Az izraelita magyar irodalmi társulat”, in: Egyenlőség (1893), 12. évf. 44. szám, 8-9. old.; „Hirek – Zion, Cion, Sion”, in: Egyenlőség (1898), 17. évf. 41. szám, 12. old.
