Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-10-01 / 99. szám
2017 OKTÓBER | egység 29 JUDAPEST ANNO | KILE 2017 OKTÓBER | egység 29 olyan rabbielőke lő ség jelent meg, mint Sussmann Mor dechaj (Viktor; 1867-1942) bu dapesti, Singer Leó (1877-1944) vár palotai és Silberstein Dávid Jehuda (1885-1944) váci orthodox főrabbi. AZ ÚJ RABBI ÉS A VÉSZKORSZAK 1939 ősz végén Londonból hívták haza Duschinszky rabbi legkisebbik fiát, Jenőt (Jerachmiel Jakov; 1916-1986) – korábbi pestújhelyi rabbit –, akit december 24-én palotai főrabbinak választottak. A fiatal rabbi az apja által kijelölt utat folytatta, de sajnos munkája nagy részét a vészkorszak megpróbáltatásainak enyhítése tette ki. Különös tekintettel ügyelt a kóser ság betartatására: ő intézte el például, hogy az Esztergomban ro boto ló – többek között rákospalo tai – munkaszolgálatosok kóser kony hát állíthassanak fel. A háborút követően alezredesi rangban őt nevezték ki tábori főrabbinak. 1944. július elején a rákospalotai gettót kiürítették, majd mások mellett az újpesti zsidókkal együtt először a budakalászi téglagyárba, onnan pedig Auschwitzba deportálták az embereket. A rákospalotai zsidók emléknapja támuz 19. ÚJRAKEZDÉS A HOLOKAUSZT UTÁN A zsinagógát és egyéb hitközségi épületeket – mint máshol, itt is – kifosztva találták a visszatérők. A munkaszolgálatból és a haláltáborból alig háromszázan érkeztek vissza. A rabbi a bori táborból tért vissza 1945 tavaszán, de hazafelé már gondja volt arra, hogy Romániából maceszt szerezzen a közelgő peszáchra. A hitközséget egy magánházban (Bocskai utca 10.) szervezték újjá, a mindennapi imát a viszonylag jó állapotban maradt Aggok házában tartották. Elkezdték a nagyzsinagóga restaurálását, melynek költségeit az eladott régi zsinagóga és iskola árából finanszíroztak. Az 1948-as őszi nagyünnepektől kezdték újra használni az épületet. A zsinagóga udvarán emlékművet állítottak, de a felvésett nevek sora közel sem lett teljes. Mintegy ezer lelket soroltak fel: feleannyit, mint ahányan elpusztultak, mert az ő emléküket már nem volt olyan, aki felidézhette volna. A HITKÖZSÉG SZÉTHULLÁSÁNAK ÉVEI Duschinszky Jenő 1948-ban a dél-afrikai Fokvárosba költözött, ekkor helyét egyik bátyja, Duschinszky Ármin (Méir Cvi; 1900-1960) vette át, aki végül 1950-ben Izraelbe alijázott. Ekkor még száz családban mintegy háromszáz zsidó vallású ember élt Rákospalotán, ezért újabb szellemi vezetőt kerestek, és meghívták Schück Jenő (Mose Nátán; 1895-1974) rabbit, aki 1952-ig maradt Palotán. 1950-ben központilag egybeol vasztották a hitközségeket, így meg szűnt az önálló rákospalotai is. Elő ször Rákospalotai-Pestújhelyi Kör zetként működött, ám hamarosan az Újpesti Hitközséggel is össze vonták – címben még ma is egy „temp lomkörzetet” alkotnak, de ma már csak néhány zsidó család él az egész XV. kerületben. A RÁKOSPALOTAI AUT. ORTH. IZR. HITKÖZSÉG EMLÉKEZETE A homlokzatot 2013-ban felújították, okkersárgára festették a finomabb díszítéseitől már korábban megfosztott épületet. Néhány eredeti színes üvegtáblácska felsejlik még itt-ott a Dávid-csillagos ablakkeretekben. A nagyzsinagóga 1964-től az Országos Széchényi Könyvtár raktára, 1980-tól pedig könyvrestaurátor műhely. A Holokauszt emlékművet az újpesti mártírkertbe szállították át (Berzeviczky Gergely utca 8.). Az egykori Aggok háza őrzi még eredeti klinkertéglás formáját, de belsejét felosztották: magánlakások vannak a falak között. A régi zsinagóga és iskola szintén magánlakásokká aprózódott, de a hitközség többi épülete (rabbilakás, székház, mészárszékek...) még ennyire sem volt „szerencsés”: a legtöbbet elbontották. A zsidó temető a város szélén (Zala György utca) terül el, az egykor Bibliográfia: Áhároni Ráchel: A rákospalotai zsidó hitközség története (Tel Aviv: Rákospalotai Em lékbizottság, 1978 – az archiv képek is innen valók); Duschinszky Mihály, A rákospalotai zsi nagóga építkezésének emlékére (Budapest: Rákospalotai Aut. Orth. Izr. Hitközség Templomépítő Bizottsága, 1926 / 5686.); Genizi, Haim; Friedländer, Yehuda; Frojimovics Kinga: Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi válogatott beszédei (Budapest: Magyar Zsidó Levéltár, 2005); Reichen berg Ernő: „Mázkir” Emlékezzünk! Búcsúszavak megdicsőült lelkivezérünk, Duschinszky Mihály főrabbi, vala mint Feith Gábor hitközségünk elnöke, z.l. és Dach Sámuel a váci hitk. volt elnöke, hitközségünk szeretett tagja, z. l. felett (Rákospalota: magánkiadás, 1940 / 5700.); „Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi halála”, in: A Magyar Zsidók Lapja (1939) 1. évf. 27. szám 11. oldal; „Zsidó Aggok Háza Rákospalotán”, in: Egyenlőség (1931) 52. évf. 2. szám, 7. oldal Külön köszönet Prinner Gábor levéltárosnak és a Milev munkatársainak, aki rendelkezésemre bocsájtotta a rákospalotai hitközség megmaradt anyagait. 1641 parcellára osztott héber betűs kertben foghíjasan dülöngélnek a macévák, több síremlék pedig jobb híján a temetőt körülfutó kerítéshez van betonozva. A hármas osztatú ravatalozónak már csak hűlt helye. A zsinagóga felépítésére kiadott naptár egy-egy aukción felbukkan. Néhány egyleti meghívó, a temető térképe és egy vaskos könyv, a halotti anyakönyvek egy része, melyet 1907-1939 között vezetett a hitközség, a Zsidó Levéltárban tanulmányozható. Ha a hetvenes évek közepén Duschinszky főrabbi leánya, Áhároni Ráchel nem írta volna meg a rákospalotai zsidóság történetét, akkor a mindennapok szürkeségébe olvadt volna be az egykor népes rákospalotai zsidóság és Duschinszky rabbi emléke is. Az ő lelkiismeretes munkájának segítségével kívántam emléket állítani a rákospalotai, vagy ha úgy tetszik, a XV. kerület zsidó múltjának. Részlet a rákospalotai zsidó temetőből Az egykori zsinagóga mai állapota
