Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-12-01 / 101. szám
2017 DECEMBER | egység 29 JUDAPEST ANNO | KILE árvagyermekeket (a módosabbak magántanítókat fogadtak), de az nem felelt meg a kor kívánalmainak. Végül sok év verejtékes munka és a gabella-pénz (kóser húsfogyasz tási ár) megemelésének árán 1814. szeptember 8-án nyithatta meg ka puit az iskola az Orczy-ház má sodik ud - varán. Az ünnepségen Wahrmann rab bi mellett beszédet mondott Borá - ros János főbíró is, aki később ügyvezető helyettes pol gármester lett: „Az izraeliták nincsenek hiányában a természetadta tehetségeknek és adományoknak, köztük is támadnak talentumos férfiak, sőt híres írók is, de ezek szintén alsóbb iskoláknak köszönhetik előismereteiket.” Az oktatás területén szintén Wahrmann rabbinak volt köszönhető, hogy 1825-től a gimnáziumokban ta nuló zsidó diákok végre saját és nem keresztény hittant tanulhattak. A pesti közösség pedig szépen gyarapodott. Még a rabbi életében kicsinek bizonyult az Orczy-féle zsinagóga, mely 1820-ban az épület bal szárnyának első emeletére köl tözött, majd 1830-ban az udvaron egy 585 imaszékes zsinagógával lett felváltva, de utóbbit Wahrmann már nem érte meg. És meglepő vagy sem, de Wahrmann temetésén Münz rabbi is hesz pedet mondott... MÜNZ ÉS BOSKOWITZ A PESTI RABBISZÉK UTÁN Münz és Boskowitz az óbudai Judenhof és az Orczy-ház tengelyén a nagy rabbikhoz méltatlanul lövöldözték egymásra a keserű méreggel megkent nyilakat. Habár mindketten a 18-19. századforduló nagy Talmud-tudósai voltak, a hatalomért vívott harc többször elhomályosította a tudásukkal párosuló tiszteletüket. Münz rabbi 1789 előtt a galíciai Brody városában jesivát tartott, az óbudai rabbiszéket pedig a híres prá gai rabbi, Ezekiel Landau (Nodá BiJehudá; 1713–1793) ajánlásával kapta meg, aki egyébként hálákhikus kérdésekben levelezésben állt Bos kowitz rabbival is. Münz rabbi működése alatt, miután felhagyott Bibliográfia: Büchler Sándor dr., „A pesti rabbik”, I-VII. rész, in: Egyenlőség (1897) 16. évf. 52. szám (melléklet), 2-3. old., in: Egyenlőség (1898) 17. évf. 1. szám, 5-6. old.; 2. szám (melléklet), 3-4. old.; 5. szám, 6-8. old.; 6. szám, 7-8. old.; 7. szám (melléklet), 4-5. old.; 9. szám, 4-5. old.; Büchler Sándor dr., „Az első pesti rabbi”, in: Egyenlőség (1920) 39. évf. 6. szám, 12. old.; Groszmann Zsigmond dr., „Az első pesti rabbi (Wahrmann Izrael halála százéves évfordulóján)”, in: Egyenlőség (1926) 45. évf. 22. szám, 14. old.; Groszmann Zsigmond dr., „A pesti zsinagóga”, in: Egyenlőség (1915) 34. évf. 50. szám, 12-13. old.; Komoróczy Géza (szerk.), A zsidó Budapest, vol. I. (Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai kutatócsoport, 1995), 71-72. old.; 92-96. old.; 107-117. old.; Komoróczy Géza, A zsidók története Magyarorszá gon, vol. I. (Pozsony: Kalligram, 2012) 827-834. old.; 945-949. old.; Ujvári Péter (szerk.), Magyar Zsidó Lexikon (Budapest: Zsidó Lexikon, 1929), 137. old.; 622-623. old.; 956. old.; „Egy iskola monográfiája”, in: Egyenlőség (1896) 15. évf. 32. szám, 4-5. old. a pesti rabbiszék hajszolásával és csak Óbudára koncentrált, felvirágzott az ottani zsi dóság. Felépült a ma is álló és működő zsinagóga a Lajos utcában (akkoriban Zsidó utca) – az ava táson elmondott, tó rai idézetekkel át szőtt be széde De vir ha-bajit (Bécs, 1822) cím mel je lent meg. Is mertségét mu tatja az is, hogy kép mását Jo hann Bap - tist von Lam pi, a kor egyik leg kiválóbb portré festője örökítette meg egy olajvásznán. Boskowitz pedig 1809-től Bony hádon talált nyugalmat, ahol a kör nyék nagy tisz te letének örvendett. Itt írta meg fő műveit, melyek ha lála után jelentek meg nyomtatásban: fia, Wahrmann Jehuda (1792–1868) 1851-től a pesti hitközség rab bi ülnöke (dáján) volt. Unokái kö zül a leghíresebb Wahrmann Mór (1832– 1892), a 19. századi ha zai gaz da sági élet egyik legmeghatá rozóbb alakja, az országgyűlés első zsidó szár ma zású képviselője és nem mellesleg a pesti hitközség el nöke volt. Wahrmann rabbi dédunokái kö zül ki kell emelni Fényes Adolf (1867-1945) festőművészt, a szolnoki művésztelep egyik alapítótagját, kinek leghíresebb képei a Nemzeti Galériában lógnak. A Wahr mann-család fi zikai és szellemi hagyatéka elválaszthatatlan része lett Budapest szö vetének. kom mentárokat írt Maimonidész (1135–1204) Misné Torá jához, me lyek részletekben je lentek meg, mint a Szé - fer háMádá (Prága, 1820), Hilkhot Sábát (Jeruzsálem, 1902), Sosán édut (Paks, 1903) stb. Hit szónoklatainak gyűjtemé nye Ma mar Eszter (Buda, 1832) címen je lent meg. Az utóbbi 50 évben még sok művét kiadták. A WAHRMANN-ÖRÖKSÉG Végül tehát a pesti rabbiszéket is be - töltötték, és Wahrmann Izrael rabbi vezetésével megkezdődött a pesti zsidók aranykora is. A rabbi né pes családot, kilenc gyermeket ha gyott maga után – közülük a leg idősebb Boskowitz rabbi Máámár Eszter című munkájá nak belső címlapja1832-ből
