Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-09-01 / 98. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2017 SZEPTEMBER 24 síremlékére is, melyet Vidor Emil készített a Farkasréti zsidó temetőben. A sír oldalát azok a Vágó alkotások díszítik, melyeket beszédében dr. Kiss Arnold budai főrabbi is felsorolt a gyászoló tömegnek 1934. január 2-án. EXKLUZÍV VILLÁK EXKLUZÍV MEGRENDELÕKNEK Grünwald Mór (1868–1918) tehetős építész volt, aki fivéreivel már régebb óta jól menő építési vállalkozásukat vezette; önálló tervezésű bérháza, a „19. századi Budapest cifra palotája” (Rákóczi út 30.) A „TEMPLOMÉPÍTTETÕ” LÉDERER Dr. Léderer Sándor (1852-1927) jogász a pesti hitközség alelnöke, 1921-től elnöke a közösség konzervatívabb szárnyából került az élre. Céljai között első sorban szerepelt a hitélet újbóli megszilárdítása. A két világháború között a fővárosi „zsidók pásztorának” is nevezték, mert sokakat vezetetett vissza a zsinagógák padsoraiba. 1926-ban az Egyenlőség hasábjain a következőt nyilatkozta: „...engem semmi sem választ el orthodox testvéreinktől, én tisztelem és nagyrabecsülöm őket és maradok annál, amit e tekintetben szoktam mondani: minket ne bántson az, ha azt mondják, hogy ők nálunknál jobb zsidók, mi elégedjünk meg azzal, hogy jó zsidók vagyunk – de legyünk is azok. Mert csakis a hithűség a vallá sosság ápolása és mélyítése biztosítsa egzisztenciánkat. Ezért kell oly nagy hangsúlyt helyeznünk az Istentiszteletek mélységére és méltóságára, a kasruszra és a hitoktatásra...” A szavakat pedig komoly tettek előzték meg és még követték is: Léderer még alelnökként katalizálta a zuglói nagytemplomot (1921, Hajtsár út, ma: Nagy Lajos király útja – elpusztult), majd elnökként még egy sor imahely építésének finanszírozását pártolta: józsefvárosi (1922, Nagyfuvaros utca), ferencvárosi (1925, Páva utca), Rumbach utcai téli imaház (1925, köznyelvben: Léderer-bétmidrás), (új)lipótvárosi (1927, Csáky utca, ma: Hegedűs Gyula utca). Az új intézményeken kívül már jó ideje beépítésre várt egy másik telek is: az 1909-ben feladott lipótvárosi „megazsinagóga” építésére szánt telket a hitközség elcserélte a fővárossal a Wesselényi utcai telekre – mely mások mellett a Herzl-ház lebontásával és az utca megnyitásával jött létre 1895-ben. Eredetileg ide rabbilakásokat, „új hivatalos helységet” és parkot terveztek, ám az építkezés nem kezdődött meg. A beépítést tovább hátráltatta az I. világháború kitörése. 1914-ben a magyar szülők fiai is, zsidó és keresztény ifjak együtt, délcegen vonultak hadba a hazáért, de Idővel felmerült az igény a család tagjaiban, hogy az önreprezentációjuk a privát lakhelyükön is kifejeződjön és bár valószínűleg maguknak is kellően szép villákat terveztek volta, elképzeléseik megformálását mégis más építészre bízták. Schiffer 1910-ben Vágó Józsefet bízta meg családi villájának (Munkácsy Mihály utca 19.) és berendezésének megtervezésével, mely 1912-re készült el. Az illusztris megrendelőhöz képest a kívülről csiszolatlan mészkőlapokkal burkolt homlokzat egyszerű, már-már puritán benyomást kelt, ugyanis az elképesztő gazdagságot az enteriőr rejti. A belső teret mások mellett Csók István, Iványi-Grünwald Béla és Rippl-Rónai József műalkotások ékesítik, Rippl-Rónai például pannóra festette Sarolta asszonyt és négy leányát. Mára a faszád a későbbi tetőbeépítésekkel eltorzult, kívülről szin te az érdektelenségig egyszerűsödött, viszont a belbecs csodával ha táros módon megmaradt. Ma a NAV egyik hivatala működik az épü letben, mely ügyfélfogadási idő ben látogatható. G. Mór valószínűleg megirigyelhette sógora villáját, mert ő is Vágót kérte fel, hogy tervezzen neki is egy lakot. A Grünwald-villa patinás helyen, a Bécsi kapu lábánál (Ostrom utca 1.) épült fel 1917-ben. Ez a Schiffer-villával ellentétben már kívülről is pazar volt: a bejárat feletti franciaerkélyt Beck Ötvös Fülöp és Vedres Márk életnagyságú női alakos szobrai keretezték, a lábazatot pedig Zsolnay-fajanszlapok burkolták A villa sajnos az ostrom idején elpusztult, viszont a vele szemközt álló, durván megmunkált mészkőkockákkal pettyezett ház, mely egykor a vendéglakosztályt, kertészlakot és garázst fogadta magába, még áll, ma magánház. A villához egykor terebélyes kert tartozott, melynek helyén az Európa Ligetet alakították ki. A liget megnyitásakor, 1972-ben 29 európai főváros képviselője ültetett egy-egy, az országukra jellemző fafajtát, melynet ma is vésett mészkövek jelölnek. 1899-ben készült el. (Az épület a II. világháborúban megsérült, helyreállítása már csak arányaiban követte az eredeti terveket.) Grünwald Mórnak a fivérei mellett volt egy húga is, Sarolta (1872– 1936), aki 1894-ben kötött házasságot Schiffer Miksa (1867–1944) mér nök, építési vállalkozóval, aki az ország egyik legvagyonosabb – egyesek szerint a második leg gaz dagabb – magyarja volt. A Grün waldok így melegen fogadták Schiff ert és bevették társuknak is a csa ládi cégbe. Amikor 1910-ben megalapították a „Palatinus” építő és ingatlanforgalmi Rt.-t, akkor az igazgatótanácsot szinte teljes egészében a két család tagjai alkották, de idővel kivásárolták Budapest egyik legnagyobb részvénytársaságát és a korszak legmeghatározóbb építészei lettek. Az új „családi vállalkozásnak” voltak köszönhetők sok más mellett a Jászai Mari téri Palatinus bérpaloták vagy éppen a Margit szigeti Palatinus strand is. Grünwald-villa az Ostrom utcában FORRÁS: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA; MILEV; LAJTAARCHIV KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2017 SZEPTEMBER 24
