Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-09-01 / 98. szám
2017 SZEPTEMBER | egység 25 JUDAPEST ANNO | KILE közülük tízezer zsidó honvéd még tizenhét évig nem jött haza, ők csak 1931-ben „érkeztek haza”, amikor felépült a Hősök Temploma és emlékük kőbe vésődött. RÖGÖS ÚT A HÕSÖK TEMPLOMÁIG Léderer elnöksége alatt jelentős dollárkölcsönt (akkori értékén 5 és fél millió pengőt) vett fel, melyből a több éve krónikus ügyeket kívánta fizetni, mint például egy méltó emlékmű állítását a hősi halált halt izraelita katonáknak. A hitközség 1927-ben készíttetett tervet egy hősi emlékműre Róna József (1861– 1939), hírneves szobrászművésszel, ám ennek megvalósítása végül sajnos elmaradt. 1928-ban pályázatot írtak ki a Hősök Templomára és környezetére. dául ő tervezte az 1930-ban megnyitott balatonfüredi izraelita tanítók üdülőjét. A kevesebb mint két évig tartó építkezésen az 1859-es nagyzsinagóga bal oldali szárnyának egy része visszabontásra került, így alakult ki a gyülekezésre is alkalmas tér a zsinagóga előtt, melynek toldalékjaként elkészült a kultúrpalota, amit a Magyar Zsidó Múzeum vett bérbe és 1932-ben itt nyitotta meg állandó kiállítását. A Hősök Templom fehér kőfalai egyetlen, – egykor – aranyozott kupolában egyesülnek, ez fedi le a „Tízezer Templomát”, mely legjobban egy mauzóleumra hasonlít, de nem is volt titok, hogy a tervezők Ráhel szentföldi sírjából is merítettek ihletet. A templomok mögötti egykori leányiskolát tatarozták és mai formájára bővítették. EMLÉKEZETES NOVEMBERI NAP 1931. november 9., keddi nap sűrű és jeles nap lehetett Vágó László életében, ugyanis délelőtt minisztériumi dolgozók előtt adták át a Napraforgó utcai kísérleti villatelepet, ahol ő is tervezett egy házat (Napraforgó utca 11.), délután pedig a hitközségi elöljáróság előtt avatták fel a Hősök Templomát. Az avatást három rabbi végezte: Groszmann Zsigmond (1880– 1945) a régi templomban mondott búcsúztatójában fejezte ki reményét, hogy a magyar zsidóság újra felvirágzik, őt Fischer Gyula (1861– 1944) követte, aki a nér támid ot, az örökmécsest gyújtotta meg és lángját olyanéhoz hasonlította, melynek BIBLIOGRÁFIA: Bolla Zoltán, A magyar Art Deco építészet , I. rész (Budapest: Ariton Kft., 2016) 250-253. old.; Gábor Eszter, Budapesti villák (Budapest: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgár mesteri Hivatala, 1997) 33-37. old.; 41-50.; Gál Jenő dr., „Hősök Temploma”, in: Egyenlőség (1931) 52. évf. 10. szám, 3. old.; Klein Rudolf, Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 (Budapest: Terc, 2011) 498-507. old.; Komoróczy Géza, A zsidók története Magyarországon , vol. II. (Pozsony: Kalligram, 2012) 449-453. old.; P. Brestyányszky Ilona, Budapest zsinagógái (Budapest: Ciceró Könyvkiadó, 1999) 136-140. old.; Szegő György, Haba Péter, 111 év – 111 híres ház (Budapest: B + V Lap és Könyvkiadó Kft., 2003) 62-63. old.; „A Dohány utcai templompályázat”, in: Egyenlőség (1929) 49 évf. 44. szám, 9-10. old.; „Akik a Hősök Templomáért áldoztak...”, in: Egyenlőség (1931) 52. évf. 10. szám, 11. old.; „A Tízezer Temploma”, in: Egyenlőség (1931) 52. évf. 10. szám 2. old. ; „Felépül a Hősök Temploma”, in: Egyenlőség (1929) 50. évf. 4. szám, 7. old. ; „Három uj zsidó templom épül Budapesten”, in: Egyenlőség (1926) 45. évf. 36-37. szám, 17-18. old. ; „Lejárt a Wesselényi utcai építkezések szűkebb tervpályázata”, in: Egyenlőség (1929) 49. évf. 21. szám, 20. old. ; „Uj zsidó templomok a fővárosban”, in: Egyenlőség (1909) 28. évf. 40. szám. 13. old. ősi tüzét a hősi halottak áldozata táplál. Az avatás végén elgördült a Frigyszekrény zöld bársonytakarója, hová két tiszt helyezte a Tórákat miközben Hevesi Simon (1868– 1943) rabbi a hősök vérét a magyar zsidóság várfalának és bástyájának nevezte – üzenve ezzel az egyre erősödő antiszemita hullámoknak, akik a magyar zsidók hazafiságát kérdőjelezték meg. A „VÁGÓ-ÖRÖKSÉG” ÖSSZEGZÉSE Az örökséget néhány oldalban feldol gozni lehetetlen, értéke viszont így is felsejlik annak a két építésznek, akik vélt/remélt sikerek ér dekében sem hagyták el őseik hi tét, sőt még a hitközségen belül is alkottak. Vágó László nem csak al kotott, de a hitközségi, tágabban a magyarországi zsidó építészetet kor társ szintre emelte, melyben a ha gyományokat ötvözte a moderni tással. A Vágó-testvérek hagyatékából az elmúlt száz évben több áldozatul esett a történelem sötét eseményeinek, viszont számos másik a gondos örökségvédőknek hála szinte eredeti fényében ragyog és máig meghatározza Budapest utcaképét. A lipótvárosi zsinagóga pályatervei, 1899 – Vágó-testvérek és Scheer Izidor JUDAPEST ANNO | KILE 2017 SZEPTEMBER | egység 25 Eredményül 9 pályaművet jutalomban részesítettek, de a papírmunkánál messzebb nem jutottak. 1929 január végéig újabb kört hirdettek meg, de mostmár gipszmodelleket kértek a pályázóktól, és hogy a bírálóknak könnyebb dolguk legyen az arányok megítélésében, a Dohány zsinagóga gipszmását maguk küldték el a jelölteknek, hogy ki-ki ahhoz rakja saját elképzelését. 1929 októberében az Egyenlőség hasábjain egy „magánértesülésre” hivatkozva szellőztették meg, hogy a hitközség végül Vágó Lászlót fogja megbízni a végleges tervek elkészítésével, de ekkor még Komor Marcellel írták le párban, aki többek között a szecessziós szabadkai nagyzsinagógát is tervezte. Végül Komor helyett Faragó Ferenc építész lett Vágó segítője, aki szintén ismeretes volt a hitközségnél, pél-A Hősök temploma felülről
