Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 JÚNIUS 16 Zsidók tízezrei zarándokoltak el a századok során különféle cádikok sírjához, mert az, hogy cádikot temetnek el valahol, jelentőssé teszi az illető helyet. Két olyan hely, amelynek a történelmi és vallási jelentősége felmérhetetlen, a mai napig is ismeretlen előttünk. Az egyik Mózes nyugvóhelye, a másik pedig a Szinájhegy. A dvinszki Meir Szimchá rabbi, a Mesech Chochmá szerint az Örökkévaló gondoskodott róla, hogy ne tudhassuk, hová temették el Mózest, mert ha tudnánk, abból bálványimádás lehetne, ahogyan az arany borjúval is történt. A SZINÁJ PUSZTÁJA Ami a Szinájhegyét illeti, annak pontos helyéről vita folyik. A jelek szerint Elijá próféta idejében sem volt már ismert, mert a Királyok köny ve (19:8.) azt mondja: „És felkelt, és evett, és ivott, és ebből erőre kapva negyven napon és negyven éjjelen át ment, amíg az Örökkévaló hegyéhez, a Hórébhez elért.” Mint tudjuk, létezik a „Szináj pusztája”, ezt a területet Izrael a hatnapos háborúban foglalta el, s az Anvar Szadat elnökkel kötött béke keretében adta vissza. A Szinájfélsziget déli csücskéhez közel van egy hegy, amit „Szinájhegy” néven ismernek, s annak egy része, a „Dzseba Musza” volna az, amit a szentírási Szinájhegynek kellene tartanunk? Egy ókori pogány szekta, a nabateu sok valami 2400 évvel ez előtt szentélyt építetek ezen a helyen, ebből arra következtethetünk, hogy a helynek szent jelleget tulajdonítottak, márpedig ennek oka lehet az is, hogy a hegy valóban a Szinájhegye. A „szent föld” fogalma a zsidó vallásban fontos idea. Először abban a szentírási szakaszban kerül szó róla, amelyben Móse Rabbénu (Mózes) egy égő csipkebokorral találkozik. Ebben a történetben az Örökkévaló azt mondja Mózesnek, hogy vegye le lábbelijét, mert a föld, amelyen áll, szent. A föld tehát képes a szentséget mint minőséget hordozni, amennyiben történt rajta valami, illetve olyan építmény áll rajta, vagy pedig mert úgy teremtetett. Jáákov Ávinu (Jákob) elmenekül az ő bátyja, Észáv elől, és közben az úton alvóhelyet talál, s álmában álmot lát, melyben egy létra és angyalok szerepelnek, valamint el hangzik az Örökkévaló ígérete, hogy megvédelmezi őt. Amikor pe dig felébredt, a következőket mondta: „Jaj nekem, mert az Örökkévaló lakik ezen a helyen” – azaz az Örökkévaló jelenléte érzékelhető azon a helyen. Amikor az ember csodát tapasztal, és az életét menti meg egy ilyen ese mény, áldást mond: Seászá niszim ... bemákom háze („Áldott az Örök kévaló ... aki ezt a csodát tette ezen a helyen”), azon a helyen, ahol a csoda történt. Hasonlóképpen: a zsinagóga épü lete is valamiképpen szent, ahogyan a temető is az. HOL VAN A SZINÁJ-HEGY? A nemrég lezajlott Sávuot ünnepén a Tóra-adásra emlékszünk, amiről köztudott, hogy a Szináj hegyen zajlott. A hagyomány szerint azért ezt a helyszínt választotta az Örökkévaló, mert a Szináj szerényen visszahúzódott, miközben a többi hegy arról vitázott, melyikükön kapja meg a Tórát a zsidó nép. Azonban azt, hogy valójában hol is van a Szináj hegy, csak találgatni tudjuk. HURWITZ SHOLOM, A TELEKI TÉRI IMAHÁZ RABBIJÁNAK ÍRÁSA
