Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
2017 JÚNIUS | egység 17 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ Miképpen nyerte a „Szinájhegye” elnevezést? Az egyik történeti hagyomány szerint erről a mintegy 1700 esztendővel ezelőtt élt Heléna császárné tehet, Nagy Konstantin keletrómai császár édesanyja. A másik szerint zsidó bölcsek évszázadokkal Heléna előtt ezt a hegyet tartották a tényleges Szinájhegynek. Vane erre szöveges forrásunk? Josephus Flavius a következőképpen írja le a hegyet: „A legmagasabb minden hegyek közt”, és „a legmagasabb az ország hegyei közt, de nemcsak azért nehéz felmászni rá, mert olyan nagyon magas, hanem azért is, mert a sziklái meredekek”. A hagyomány által Szinájhegynek tartott hegy több csúcsból áll, de ezek a távolból egynek tűnnek, s így együtt valóban a régió legmagasabb hegyét alkotják. Ha Josephus nem téved, és Szináj a bibliai Midián legmagasabb hegye, illetve a Szinájfélsziget valóban részét képezte az ókori Midiánnak, akkor úgy dönthetünk, hogy a hegy megvan. Más tudósok azonban, például Edward Robinson úgy vélik, hogy nincs a régióban más olyan hely, amely képes lenne annyi ember szállásául szolgálni, őket és állataikat vízzel és élelemmel ellátni, mint a Dzseba Musza. Más szakértők szerint a szöveges források tanúsága az, hogy a zsidók KádesBarneáig mentek a Vöröstengertől, azaz a Szinájfélsziget északi részére, ebből pedig az következne, hogy a megfelelő hegy a Sin Bisár, mely a félsziget középnyugati régiójában van, nem délen. SZAÚD-ARÁBIA Sok kérdés merült fel ezekkel az elméletekkel kapcsolatban, és némelyek SzaúdArábiát javasolják mint a Szinájhegy országát. A felmerült kérdések, többek közt: A 2Mózes 3:1 ben ezt olvassuk: „Mó zes pedig legeltette apósának, Jit rónak, Midján papjának juhait és te relte a nyájat a pusztaságon túl és elérkezett Isten hegyéhez, Hórébhez.” Az Örökkévaló hegye a bibliai neve a helynek (lásd Rásit, aki szerint azért neveztetik így a hegy, mert itt adatott a Tóra). Hóréb a közelebbi környék neve a hegy körül. Ebből az következik, hogy a Szináj hegye Midiánban van. Márpedig a szakértők egy része szerint Midiánnak semmi köze a mai Szinájfélszigethez, hanem a mai SzaúdArábiában volt. Ráadásul a Szinájként ismert hegy nincs a „pusztaságon túl”, SzaúdArábiában azonban tényleg vannak olyan hegyek, melyek a pusztaság szélén emelkednek. Mózes a fáraói udvarában nevelkedett, és már ifjú felnőttként ment ki megtudakolni, milyen a sora a zsidóknak, testvéreinek, s ezenközben ölte meg az egyiptomit, ahogy a Tóra mondja: „És midőn Fáraó is meghallotta ezt a dolgot, azon volt, hogy megölje Mózest. De Mózes elmenekült Fáraó elől és tanyázott Midján országában és leült egy kútnál.” (2Mózes 2:15) Régészeti eredmények szerint Egyiptomnak többszörös bányászati érdekeltségei voltak a Szinájfélszigeten, illetve katonai erődítményei, és nem lett volna biztonságos ott rejtőzködnie sokáig annak, akit a fáraó kerestet. Dzsebel alMadba (Oltárhegy) Petrában (Jordánia) az egyik népszerű helyszín Mózes rejtőzködésének azonosítására. A völgy, amelyben Petra fekszik, a „Vádi Musza” nevet viseli, ez pedig azt jelenti: „Mózes völgye”. Ájn Musza: Mózes forrása is e völgyben található, és egy arab krónikás, Numari szerint itt ütötte meg Mózes a sziklát, hogy víz törjön elő a pusztában vándorló zsidók szomjának oltására. A hegy tetején talált régészeti leletek szerint egykor ragyogó kék kőzet borította a hegyet, ez megfelelne a bibliai zafír leírásának. VULKÁN A Szinájhegy bibliai leírása, miszerint lángokban áll és füstöl: „És Szináj hegye füstölgött egészében, mivel leszállott reá az Örökkévaló tűzben...” (2Mózes 19:18.), arra in dított egyeseket, hogy vulkáni hegyet föltételezzenek, ez pedig SzaúdArábia északi hegyei közt lenne keresendő. Freudnak tetszett ez az elmélet. Személyesen ezt a változatot ne hezen elfogadhatónak tartom, mi vel a leírás azt is mondja: „és vil lámlás volt és mennydörgés és a har sona hangja igen erősen hallatszott”, azonkívül a tüzet a szöveg az Örök kévalónak tulajdonítja, nem a hegy nek. Más helyeket is javasoltak, például a Negev egyes helyeit, de sok kérdés merülne fel velük kapcsolatban is, és egyik sem meggyőző. AKKOR HOVA UTAZZUNK? Összegzésül elmondhatjuk, hogy Szinájhegynek több hegy is szóba jött már, a legnépszerűbbek közé tartozik a Dzseba Musza a Szinájfélszigeten és Dzseba alMahba SzaúdArábiában. Döntő érv egyik mellett sem szól. Amíg ez a dilemma meg nem oldódik, a magam ré széről nem zarándokolok se a Szinájfélszigetre, se Petrába, hanem meg elégszem a Teleki térrel és más zsi nagógákkal, ha szent helyre akarok menni. Szináj-hegy FORRÁS: ELISABETE MENDES
