Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
2017 JÚNIUS | egység 7 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ maximum néhány századmásodperc szenvedést okoz az állatnak – inkább a mostoha állattartási körülményekre, az Európaszerte elterjedt embertelen élőállat szállítási módszerekre és a nemkóser vágóhidakon tapasztalható sorozatos jogsértésekre kellene energiákat fordítaniuk. SVÁJC A helyzet Belgiumhoz hasonló. Svájcban régi, prominens (és vallásos) zsidó közösség él, komoly zsidó intézményrendszerrel Európa közepén. A kóser vágást azonban még 1897ben betiltották, sőt annak tilalmát az ország alkotmánya is tartalmazza. Természetesen ekkor még nem az állatok jogai, hanem az antiszemitizmus volt a fő motiváció a tiltás mögött, és bár számos kísérlet történt a szigorú rendelet megszüntetésére, eleddig mindegyik sikertelen volt. Egy 1978ban kelt törvény megengedi azonban a kóser (és egyébként a halal) hús importját, mely főként Francia és Németországból származik, így a hús ára tulajdonképpen versenyképes. Érdekes, hogy több kísérlet is történt az import betiltására is, azonban ezek eddig szerencsére nem hoztak eredményt. HOLLANDIA A komoly zsidó közösségnek otthont adó országban a 2010ben tartott választásokon az Állatok Jogainak Pártja (PvdD) két képviselővel bejutott a Holland parlamentbe, ahol azonnal elkezdték a rituális vágás elleni törvényjavaslat kidolgozását. Hosszú parlamenti viták után arra az eredményre jutottak, hogy a zsidó és muszlim közösségeknek egy évet adnak, hogy bebizonyítsák, hogy a rituális (és kábítás nélküli) vágás nem tárgyalták. A végleges törvény akként szól, hogy a kóser vágás után az állatot – amennyiben még 40 másodpercig életjeleket mutat – elkábítják és ismét levágják (ez esetben természetesen az állat már nem lesz kóser). LENGYELORSZÁG Annak dacára, hogy a lengyelországi zsidó (és egyébként muszlim) közösségek relatív kicsik, nagy vihart kavart az a 2013as kezdeményezés, mely betiltani volt hivatott a rituális vágást. A felháborodás oka főként abban keresendő, hogy az ország, magas színvonalú mezőgazdasága miatt több, mint félmilliárd eurós kóser és halal exportpiacot tudhatott magáénak. A javaslat gyakorlatilag megrogyasztotta volna a lengyel állattenyésztést és feldolgozóipart. Nem csoda, hogy hosszas viták után 2014 decemberében akként rendelkezett a lengyel alkotmánybíróság, hogy bár az állatok jogai fontosak, nem állnak az emberek szabad vallásgyakorlási jogai felett. SVÉDORSZÁG A kis lélekszámú zsidó közösségnek otthont adó skandináv országban a kábítás nélküli vágás a négylábúak esetében 1937 óta, a szárnyasok esetében 1989 óta tilos, így Svédországban nincs kóser vágás, a közösség szükségleteit importtal oldják meg. NÉMETORSZÁG Sok próbálkozás után a nagyszámú török és más muszlim közösségek és nem utolsó sorban a növekvő zsidó lakosság, illetve vélhetően a kollektív történelmi lelkiismeret miatt Németország maximális toleranciával tekint a rituális vágásra. Ennek ellenére a zsidó közösség szükségleteit főként import hússal fedezik, de ennek inkább anyagi, mintsem törvényi oka van. FRANCIAORSZÁG Európa talán legnagyobb lélekszámú zsidó közösségének otthonában egy 2000 júniusában tárgyalt bírósági ügy folytán Franciaország csak különböző korlátozásokkal engedélyezi a kóser vágást. E korlátozás gyakorlatilag ellehetetlenítené az ún. glatt kóser (az a legmagasabb szintű kóser hús, mely esetén az állat tüdejét és más, gyakran betegségre utaló szervét a vágás után átvizsgálják és csak annak makulátlansága esetén nyilvánítják a levágott állatot kósernek) húspiacot, így sok fellebbezést követően – körültekintéssel ugyan – de lehetőség van a glatt kóser hús vágására is. LETTORSZÁG Érdekes módon Lettországban a kóser (és egyébként a halal) rituális vágás csak 2009 óta engedélyezett, főként gazdasági okokból. Innen származik ugyanis a Svédországban forgalmazott halal hús nagy része, mely igencsak jót tett a lett húsiparnak. Európában tehát az uniós irányelvekhez képest, melyek alapjában véve megengedőnek mondhatók, az egyes tag országok szigorításokkal élhetnek, mely bizonyára nem segíti, hogy a zsidó közösségek otthonosan érezzék magukat az Öreg Kontinensen. Ha zánk egyelőre a lehetőséget látja a sza bad rituális vágás gyakorlatában, hi szen mind a mezőgazdasági feltételek, mind a nagyszámú és vallási szokásaik gyakorlásában is növekvő zsidó közösség megléte miatt komoly gazdasági potenciállal bír. Szinte közhelyes volna azt mondani, hogy mindenki tud tenni azért, hogy a helyzet tovább javuljon, mondjuk mindjárt azzal, ha maga is kóserhúsfogyasztóvá válik. Erre mostanában minden lehetőség adott. okoz nagyobb fájdalmat az állatnak, mint a kábítás utáni kvázi szokványos vágás. A híres Cor nell Egyetem professzora, Dr. Joe Regen stein nevéhez fűződő jelentést hosszasan
