Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
egység | 2017 JÚNIUS 6 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ Még azok is, akik vajmi keveset tudnak a zsidók rituális étkezési törvényei ről, hallottak már a kóserság fogalmáról, azon belül is a kóser hús témaköréről. Lehet, hogy ennél többet nem tud a többség, mégis köztudott, hogy valamiért a kóser hús az amolyan „zsidós dolog”. A zsidó étkezési szabályok a Tórából származnak és meglehetősen bonyolultak. A rituális szempontból tisz tának minősülő (tehát kóser) ál latokat is csak úgy ehetjük meg, ha azok megfelelő módon vannak levágva. A kóser vágás szabályainak egyik kulcseleme, hogy a levágásra ke rülő állat, lett légyen az szárnyas vagy négylábú, eszméleténél kell legyen, azaz a világon napjainkban oly divatos vágás előtti kábítás szigorúan tilos. ÁLLATOK JOGAI A ZSIDÓSÁGBAN A kóser vágás egyike a leghumánusabb eljárásoknak, mely a lehető legke vesebb szenvedést okozza az állatnak. Erre szolgál a borotvaéles kés, il letve az a tény, hogy az állat nyaki ütő erét, nyelő és légcsövét egyszerre, egyetlen mozdulattal metszik át. Ha nem így lenne, azaz a késen akár csak a legkisebb csorba megtalálható lenne, úgy a vágás már nem vágás, ha nem az állat nyakának szinte elfűré szelése, amit a Tóra kifejezetten tilt, többek között éppen az állatnak okozott felesleges szenvedés miatt. Érdemes megjegyezni, hogy talán kevesen tudják, hogy az állatkínzás, sőt, bármilyen előlénynek okozott felesleges fájdalom kimerítheti a „cáár bááléi chájim” tiltó parancsolatát, így a zsidó hit, minden politikai és társadalmi mozgalmat megelőzve, az állatvédők oldalán áll. Ugyanakkor, a megfelelő módon le vágott állatot megenni vagy másként hasznossá tenni nemcsak szabad, de erősen javasolt is. Ennek megfelelően ügyelni kell rá, hogy a vonatkozó parancsolatokat és törvényeket betartva az állatok szolgáljanak bennünket, ne pedig mi őket. Sajnos, a világ több országában, va lószínűleg köszönhetően a fenti logi ka kifacsarásának, a kóser vágás ra mint egyfajta primitív „törzsi” szo kásra tekintenek, azt gondolva, hogy be til tásával az állatok jogait védik, mely nem csak tudatlanságra, de mér he tetlen cinizmusra is bizonyítékul szol gál. Természetesen itt, Európa szívében, nehezünkre esik elfelejteni azt a sajnálatos tényt is, hogy a náci ideológia térnyerésének kezdetén a kóser vágás betiltása (nagyjából a körülmetélés betiltásával egyidőben) egyike volt az ordas eszmék elterjedésekor megkezdett szisztematikus zsidóellenességnek, bár a mai esetekben előfordulhat, hogy nem ilyen motiváció keresendő a háttérben. Amennyiben pozitívan akarom a kérdést vizsgálni előfordulhat, hogy többek közt éppen a zsidó közösségekre esetlegesen veszélyt jelentő muszlim kisebbség a kedvét akarják elvenni az európai letelepedéstől. Mivel a halal vágás szintén tiltja a kábítást, a rituális vágást egy kalap alatt kezelik, legyen az kóser vagy halal. Ennek az érvelésnek ellentmond az a tény, hogy a rituális vágások betiltásának kezdete sokkal korábbra nyúlik vissza, mintsem hogy a muszlim bevándorlók nagy számban jelentenének veszélyt az európai kultúrára. Nézzük tehát végig mi is zajlik az egyes országokban! BELGIUM Az egyik legjelentősebb (vallásos) zsidó közösségnek otthont adó ország vallon területén idén alig néhány hete szavazott a tartományi par lament a rituális vágás betiltásáról, nem kis felháborodást kiváltva a zsi dó (és egyébként a szintén jelentős muszlim) közösségek részéről. Mose Kantor, az Európai Zsidó Parlament elnöke, sok más prominens zsidó vezetővel együtt tiltakozásának adott hangot, főként annak figyelembevételével, hogy itt tulajdonképpen a háború óta megszakítás nélkül él Európa egyik legnagyobb vallásos közössége. Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Bizottság (EJA) elnöke ennél sarkosabban fogalmazott a Jerusalem Postnak adott interjújában 2017 márciusában. A döntéshozókat alulinformáltnak titulálta és felhívta a figyelmet arra, hogy a kóser vágás betiltása helyett – mely ténylegesen NEM CSALÁS, NEM KÁBÍTÁS MIÉRT AKARJÁK BETILTANI A KÓSER VÁGÁST? Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart, hogy Belgium egyes részein betiltották a kóser vágást. Bár az állatok védelmére hivatkoznak a döntéshozók, valójában más áll a háttérben. MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA Képeink a hamarosan megnyíló libavágóhídon készültek, Csengelén
