Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-05-01 / 95. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 ÁPRILIS-MÁJUS 18 1 5Mózes 18:13; 2 A kiegészítéseiben Maimonidész Széfer Hámicvot jához, „azokat a tevelőges parancsolatokat, amelyeket a Mester elfelejtett”, 8. parancso lat; 3 Jore déá 179:1. és RöMÁ uo.; 4 Eszter 3:7; 5 3Mózes 16:8.; Talmud, Jomá 22a. Lásd még 4Mózes 26:55., 33:54.; Talmudic Encyclopedia (héber) 5. kötet 414–431. oldal, Jábiá omer responsum 6. kötet Chosen mispát 4. fejezet.; 6 3Mózes 19:26.; 7 Szánhedrin 65b. végén; 8 Uo . 3.; 9 249. parancsolat; 10 Chulin 9b; 11 1Mó zes 24:14; 12 1Sámuel 14:8-10; 13 Chidusé háRáN a Chulin traktátushoz uo.; 14 Rási az 1Mózes -hez uo.; 15 Jore déá 179:5; 16 1Mózes 24:12; 17 Kommentárjában az 1Sámuel 14:9-hoz; 18 Uo. 4; 19 Zsoltárok 32:10; 20 Chulin uo.; 21 A bálványimádás tilalmának törvényei 11:5; 22 1Mózes 42:36; 23 Chulin uo.; 24 1Sámuel 28:3; 25 Bét Joszéf, Jo re déá uo. [ 4. ]; 26 51. tiltó parancsolat végén.; 27 Uo. 4; 28 Uo. 2., Even háezer 64:3. RóMÁ. A külön böző véleményeket lásd Nit é Gávriél, Niszuin 1. kötet 47:5-7; 29 Széfer háminhágim – Chábád 76. oldal végén; Nit é Gávriél uo. 48:9., 15., 21; 30 Sulchán Menáchem 6. kötet 151–152. oldal. Lásd még A sulchán áruch kivonata 166:3; 31 1Mózes 1:10, 12. Lásd még Rási uo. 7.; 32 Lásd például Káf háchájim 110:30; 33 Jore déá uo. 2; 34 Uo. [2. v é ge]; 35 Lásd még Abraham Fuchs: Jesivot Hun gárjá 1. kötet 21. oldal. ha nem egyfajta prófécia”. Ezért mond ja a RöMÁ27, hogy ez egy meg engedett dolog. MIT SZABAD, ÉS MIT NEM? Összefoglalva tehát: Maimonidész és Rási szerint tilos babonák és elője lek alapján döntést hozni. Rábénu Niszim szerint megengedett valamilyen logikus jelet választani és az alapján dönteni. A BáCH szerint, ha az ember tudja, hogy Isten irányítja az eseményeket, akkor szabad valamilyen általa kijelölt jelhez kötni a döntését. Ehhez Kimchi hozzáteszi, hogy a jövőre nézve is szabad következtetéseket levonni, ha mi magunk találjuk ki a jelet, és nem egy babonára építünk, de ennek csak akkor van értelme, ha előre kijelöljük a jelet. Rási szerint ház építése, házasodás vagy gyerek születése utáni eseményeket szabad kicsit figyelembe venni. AZ ESKÜVŐ IDEJE Szokás a Sulchán áruch 28 szerint, hogy csak telő holdkor – vagyis csak a hónap első felében, amikor a hold napról napra egyre nagyobb – tartanak esküvőt, mert ezt pozitív időszaknak tekintik. Ezzel szemben a hónap második fele, amikor a hold fogyatkozik, az nem jó jel a házasodásra. Ezt az elterjedt szokás elul, kiszlév és ádár hóban nem veszik figyelembe, mert azokat egészében szerencsés hónapnak tartják a házasodásra29 . A Lubavicsi Rebbe erre azt mondta a ’80-as években30 : napjainkban nem érdemes emiatt két héttel későbbre halasztani az esküvőt, mert félő, hogy esetleg addig is együtt élnek házasság nélkül a felek. Így manapság a legnagyobb áldás minél előbb házasodni, és ha mindenáron figyelembe akarják venni ezt a szokást, akkor inkább hozzák előbbre két héttel az esküvőt. Emellett vannak, akik különböző eseményeket, így például esküvőket is, keddre időzítenek, mert a teremtés történetének leírásában ezen a napon kétszer szerepel a Tórában31 , hogy „látta Isten, hogy jó”. Így ezt a napot különösen áldottnak tekintik32 . Mivel ezekben logikai kapcsolat van, így ezek nem esnek a babonaság tilalma alá. elviszitek; engem ér mindez!” 22, vagyis, csak akkor vette rossz előjel nek gyerekei elvesztését Jáákov, ami kor már három gyerekével törté nt baj. Hogyhogy nem előjelek alapján való cselekvés az üzleti döntéseket ily ódon meghozni? Rási magyarázata szerint, mivel ez csak azt jelenti, hogy „nem fogja erőltetni, ami nem megy”, ezért ez megengedett dolog. Maimonidész ezt másként magyarázza: szerinte ez csak annyit jelent, hogy örül az ember, hogy az az üzlet jól megy, amióta megházasodott vagy házat épített, de ez nem fogja befolyásolni a jövőbeni cselekedeteit. A GYEREK TANANYAGA, MINT JEL A Talmud23 elmesél egy másik dön tési helyzetet is: Jochanán rabbi sze rette volna meglátogatni a híres ba biloni bölcset, Smuélt, de nem volt benne biztos, hogy érdemes-e vál lalnia a hosszú utat Izraelből Ba biloniába. Végül megkérdezett egy gyereket, mit tanul éppen, mire azt az idézetet kapta válaszul: „És Smuél meghalt”24 . Ebből arra kö vetkeztetett, hogy nem érdemes el indulnia, ha egyszer Smuél már meghalt. (A Talmud szerint valójában Smuél, a babiloni bölcs ekkor még élt, csak az Égből nem akarták, hogy Jochánán rabbi fáradjon az utazással.) Joszéf Káro rabbi (1488–1575), a Sulchán áruch szerzője 25 szerint ez a történet látszólag ellentmond Maimo nidész értelmezésének, hiszen Jo chánán rabbi a jövőről döntött a kérdés alapján. Csakhogy szerinte Jochánán rabbi nem arra volt kí váncsi, hogy utazzon-e, hanem ar ra, hogy Smuél él-e még, ezért fo lyamo dott a fenti módszerhez. Ká ro rabbi ezután a franciaországi coucy-i Rábénu Mose ben Jáákovot (13. század) idézi, aki a Széfer micvot gádol (SzMáG) című könyvében 26 azt írja, arról, hogy gyerekek által éppen tanult tórai szakaszból vonnak le következtetéseket, hogy „ez el terjedt szokás volt a nagy bölcsek kö zött, és valójában nem előjel, TANREND A JELEK SZERINT A RöMÁ szerint33 a jesivákban a ta nulás zmánjait (szemesztereit) min dig ros hódeskor (újholdkor) szok ták kezdeni. Úgy tartják ugyan is, hogy az új dolgot jó egy új hónap elején kezdeni. Így pl. a nyári zmán Peszách után, ros chó des ijárkor kezdődik, a téli pedig Szuk kot ünnepe után, ros chódes chesvánkor. A Bét Joszéf 34 egy prak tikus magyarázatot is ad erre a szokásra, mégpedig azt, hogy időt kellett hagyni a messzebb lakó bó chereknek, hogy vissza tudjanak érni a jesivába az ünnepek után. Azokban a jesivákban, ahol rövid nyári szünetet is tartanak, ott ros hódes elulkor kezdik újra a tanulást. Magyarországon nem szoktak ilyen nyári szünetet tartani, hanem Ros Hásánáig tartott a nyári zmán 35 .
