Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-05-01 / 95. szám
2017 ÁPRILIS-MÁJUS | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT AZ ÖRDÖG BÚJT BELÉD? DIBUKOK ÉS ÁRTÓ SZELLEMEK A ZSIDÓSÁGBAN A zsidóságban ördögűzés, mint olyan szinte nem létezik 1. A dibukok a közvélekedés ellenére nem ártó szellemek, hosszú évek óta nem történt olyan eset, amely bizonyítottan egy dibuk számlájára volna írható. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA BÛN ÉS BÛNHÕDÉS Maimonidész2 a 13 hittételben felsorol ja a jutalom és a büntetés tételét is. Isten ugyanis nem csak megparancsolta a micvákat, hanem figyelemmel is követi az ember cselekedeteit: ahogy a Biblia több szövege is alátámasztja ezt, a jó tettekért jutalmaz, a rosszért büntet 3. A Talmud 4 szerint a megígért jutal mat nem ebben a világban kapjuk, hanem a túlvilágon. Ezért is lehet olyan cádik, akinek rossz sora van5 . Maimo nidész6 ehhez hozzáteszi, hogy Isten ugyan nem ad jutalmat ebben a világban a jótettekért, de sok esetben, ha látja az ember igyekezetét, akkor fentről is segíti anyagi jóléttel, nyugalommal és békével, hogy még több micvát tudjon tenni. A gonoszokról a Talmudban7 az áll, hogy a gehennom ba, pokolba kerülnek, legfeljebb 12 hónapra. Innen ered, hogy a Gyászolók kádisá t csak az első év ben mondjuk az elhunytak után, mert bízunk benne, hogy ennyi idő alatt mindenképpen eljutott a végső megnyugváshoz. 8 GILGUL, A ZSIDÓ LÉLEKVÁNDORLÁS Chájim Vitál rabbi (1542–1620) idézi mesterét, Jichák Luria rabbit (1534– 1572), a szent Árizált, a Kabbala egyik leghíresebb mesterét, aki szerint egyes esetekben a bűnös lélek a gehennom előtt más büntetést is elszenved. Ennek egyik formája a gilgul , amikor a lélek újra visszatér ebbe a világba. Vagy emberként újjászületve, amikor lehetősége nyílik helyrehozni a korábbi életében elkövetett bűneit; vagy más formában (pl. állat, növény, tárgy). Ez szenvedés a léleknek, aki így egy meghatározott ideig bűnhődik. Ha új „testét” valamilyen micvára használják, akkor hamarabb is „szabadulhat” 9 Az újhelyi csodarabbi, Teitelbaum Mózes (1758–1841) vissza is emlékezett korábbi életeire, melyek egyikében Korách lázadása idején élt10 . Unokája, a máramarosi Teitelbaum Jekutiél Jehudá rabbi (1808–1883) kérdésére azt is elmondta, hogy ő sem a lázadók, sem a Mózest védelmezők közé nem tartozott, hanem egy harmadik csoport tagjaként semleges maradt. Mint mondta, ezért azt a büntetést kapta, hogy leszármazottai között gyakoriak legyenek a viták11 . (Ami az unokái között zajló, rebbeség öröklése körüli viták ismeretében bizonyítottnak is vehető...) MIT AKAR A DIBUK? A gilgul harmadik esete, amikor bünte tésként test nélküli lélekként, dibuk ként kell tévelyegnie a világban. Az ilyen lelket rossz angyalok üldözik, és ez mindennél nagyobb szenvedést jelent neki. Ezért próbál emberi testbe bújni a dibuk, ami bizonyos védelmet nyújthat neki. A beférkőzésre sokszor az illető ember egy-egy vétke ad lehetőséget, de a dibuk ilyenkor abban reménykedik, hogy a jócselekedetei az ő javára is fognak szolgálni. Több dibuktörténet leírásából kiderül, hogy a dibuk célja eljutni egy szent emberhez, aki segíthet neki, hogy megszabaduljon a szenvedéseitől. Ezért szokták egy cádikhoz vinni azt, akibe dibuk költözött. A cádik megállapítja, hogy milyen vétkek adtak lehetőséget a dibuknak, majd megparancsolja neki, hogy hagyja el a testet, annak fejében, hogy a cádik majd Kádist mond érte és Tórát tanul a lelki üdvéért 12. MODERNKORI DIBUKOK Dédnagyapám testvére, Ausch Jichák (1860?–1944), a bonyhádi ortodox hitközség rasekol ja (elnöke), egy galíciai üz leti útja során 1895. február 20-án a szeniawai Jechezkél Halberstam rebbénél (1813–1898) szemtanúja volt egy ilyen di buk kezelésének. Később emlékül rész letesen le is írta az egész történetet13. Ez volt az egyik utolsó dibuk, amiről tudomásunk van. Úgy tűnik, hogy mivel ma nincsenek olyan nagy csodarabbik és cádikok, mint régen, ezért a tévelygő lelkek nem számíthatnak segítségre, ha testbe költöznének, így mára teljesen eltűntek az ilyen esetek. Az egyetlen, világsajtót is bejárt dibukról (2010, Jeruzsálem) kiderült, hogy megrendezett eset volt. 1 Maimonidész Misna Ávodá zárá 4:7-hez, A bál ványimádás törvényei 11:16.; 2 Misna kommentárja, Bevezető a Chélek fejezetéhez 11. tétel, Sámuel imája – Zsidó imakönyv 103. oldal; 3 3Mózes 26. fejezet, 5Mózes 28. fejezet; 4 Kidusin 39b; 5 Bráchot 7a; 6 A megtérés szabályai 9:1; 7 Sábát 33b; 8 Sulchán áruch, Jore déá 376:4. végén; 9 Lásd er ről Sáár háGilgulim 22. hákdámá; 10 4Mózes 16. fejezet; 11 Éc Cháim folyóirat 15. szám 334–335. oldal; 12 Gedalyah Nigal: „Dybbuk” Tales in Jewish Literature [héber], Jeruzsálem 1994; 13 Megjelent könyvében: Torát Jichák 1. kötet, Brooklyn 1981, 8–9. oldal; magyarul l á sd Deutsch Gábor: Virág, szár, gyökér 55–59. oldal FOTÓ: MARIKA MARTINELLI
