Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-05-01 / 95. szám
2017 ÁPRILIS-MÁJUS | egység 15 KULTÚRA | HOHMECOLÓ mu zulmán népviseletként határozta meg a kipát vagy éppenséggel a „kisiparosok” rövidítésé nek hitte. Mind ezek mellett sajnos az is előfordult, hogy szomorú képet nyertünk az amúgy alapműveltséghez tar tozó témákban. Amikor például Je ruzsálem múltját helyeztük középpontba, úgy tűnt, hogy fiatalok és idősek körében egyaránt nagyon nagy a történelmi alapismeretek hiánya. Te mit tanultál a sorozatból? Számomra óriási meglepetés volt az emberek nyitottsága. Azt hittem, hogy ha a zsidóságról kérdezzük őket, sokan nem állnak szóba velünk, vagy kezdetben legalábbis zár kózottak lesznek. Viszont nagyon kevés visszautasítást kapunk, nem jellemző a rosszindulat megnyilvánulása és alapvetően barátságo sak az emberek. Ugyanakkor ta nulságos azt látni, hogy sokan nem merik azt mondani, hogy „nem tu dom”. Sokszor látható, hogy nem tudják a helyes megoldást vagy fogalmuk sincs a témáról, de az előzetes ismereteikből merítve mégis mon danak egy választ – többnyire té vesen. A videókban szándékosan vág játok össze ezeket a helytelen vá laszo kat úgy, hogy azok többségben legyenek? A projekt elején több ismerősöm is meg kérdezte ugyanezt, azaz hogy kész akarva a rossz válaszokra fókuszá lunk-e a videók összevágásakor? De azt kell mondanom, hogy nem, mind ez sajnos a valós arányokat tükrözi. Az utcán forgolódva tény leg elenyésző kisebbségben aka dunk olyan személyekbe, akik kép ben vannak a témákat illetően. Ez amúgy szintén tanulságként szol gált számomra: legtöbben nem tud ják a helyes választ – amivel alap ve tően nincs mindig gond – viszont nem is kérdeznek. Ritkán fordul elő, hogy valaki arra kér minket, árul juk el neki a helyes választ. A videók készítésekor ezért csak meg erősödött ben nem, amit még egy egyetemi oktatótól hallottam ko rábban: „az in telligens NÉGY BABONA A ZSIDÓKRÓL ember nem tud min dent, viszont kérdez”. És részben a Bibsinfónak ez is célja: elérni és tá jékoztatni azokat is, akik amúgy nem szeretnek vagy nem mernek kér dezni. Sosem a kigúnyolás vagy meg szégyenítés a cél; szeretnénk köz érthető, ugyanakkor interaktív anya gokat készíteni. Természetesen ez néha figyelemfelhívó vagy adott eset ben vészjelző hatású is lehet, hi szen egyfajta „visszacsatolásként” rá mutat arra, hogy a zsidó-1A LYUKAS LEPEDŐ Elterjedt tévhit, hogy a zsidók lyukas lepedőn keresztül élnek házaséletet. A tévhit valószínűleg abból ered, hogy a szomszédok nem tudták mire vélni a zsidó háziasszonyok által kiteregetett rituális alsóneműt, a ciceszt. Ez egy négyszögletes, sarkain rojtokkal ellátott ruhadarab, melyet a férfiak az ingük alatt viselnek, és amelynek közepén a fej átbujtatására szolgáló lyuk van. A férjet és a feleséget a szexuális együttlét során elválasztó lepedő nemhogy nem előírás, de valójában ellenkezik is a háláchával. SZARVAS-PATÁS ZSIDÓK Számos antiszemita karikatúrán láthatjuk a zsidókat szarvakkal-patákkal, ördögként ábrázolva. Ugyancsak közismert Michelangelo alkotása, melyen szarvakkal a fején ábrázolta Mózest. A két ábrázolás, és így számos babona, mely a zsidókat az ördöggel azonosítja, ugyanabból a félrefordításból fakad. „Izrael fiai pedig látták Mózes arcát, hogy sugárzott Mózes arcának a bőre és Mózes visszatette a fátyolt az arcára, amíg nem bement, hogy beszéljen vele.” Jeromos bibliafordítása során azonban a héber „karan” sugárzik szót „keren”-nek olvasta, ami viszont szarvat jelent. Így került Mózesre, majd innen áttételesen minden zsidóra szarv – ami egy logikai ugrással már a patát és az ördögfarkat is magával hozta. BÜDÖS ZSIDÓK... Az előző babona folyományaként annyira szorosan az ördöghöz kötötték a középkorban a zsidókat, hogy elvárták: kénköves szaguk legyen, mint ahogy a poklot elképzelték. Akinek nem volt kénes szaga, az bizonyára keresztény vérben fürdött, hogy lemossa azt magáról. ZSIDÓ ÖSSZEESKÜVÉS Napjainkban is igen népszerűek a zsidó összeesküvésről szőtt elképzelések. A világuralomra törő zsidók Hollywoodtól, a pénzügyi világon át az illuminátusokig mindent irányítanak az antiszemita propaganda hívei szerint. A nagy világméretű zsidó összeesküvés gyökereit természetesen szintén a középkorban kell keresnünk: a babona szerint a rabbik minden évben Spanyolországban gyűltek össze, hogy megvitassák: abban az évben melyik keresztény város lakóit áldozzák fel rituális célokra. A 19. században kezdett az emberáldozatról a világ pénzügyi leigázására terelődni a figyelem, melynek leghíresebb példája a Cion Bölcseinek jegyzőkönyve. Ez a hamisítvány a mai napig képezi antiszemita spekulációk alapját. 2 3 4 ságnak van még feladata az ismeretterjesztésben. Várhatunk folytatást, v annak jö vőre vonatkozó terveitek? Természetesen, hiszen nagyon sok té ma van még a tarsolyunkban. Érdemes minket követni a jövőben is, mert újabb izgalmas témák kö vetkez nek! Az eddigi részek alapján ugyanis egy dolog már egészen biztossá vált: szükség van a folytatásra.
