Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-05-01 / 85. szám
KILE | TEV egység | 2016 MÁJUS 26 A másik eltérés jóval összetettebb. Európa nyugati részén, kivált a nagy muzulmán populációval rendelkező országokban, mint Franciaországban, az antiszemitizmust a muszlim kisebbség egy része generálja. Ezekben az államokban a muzulmán népesség átlagosan 6-9 százalék között van. Az arány a nagyvárosokban még magasabb. Ez óriási társadalmi feszültséget eredményez, tekintve, hogy az európai országok elmulasztották a társadalmi mobilitás rendszereibe beintegrálni a ’60-as, ’70-es években érkezett bevándorlókat. A felszínre törő elégedetlenség gyakran a zsidó közösség elleni fizikai bántalmazásban nyilvánul meg. Ezzel szemben a magyarországi zsidóellenesség az a fajta anakronisztikus, az 1945 előtti korszakra jellemző politikai antiszemitizmus, amely régóta szalonképtelennek számít nemzetközi szinten, és ezért egyáltalán nem jellemző Európa más országaiban. hajlamosak ma Magyarországon. Zárójelben jegyzem meg, hogy szignifikáns korreláció mutatható ki a Jobbik támogatottsága és a zsidóellenes érzületek kifejezése között. Ugyanígy fontos megjegyezni, hogy a zsidó közösségnek az emlékezetpolitikai kérdésekben mutatott, politikai töltetű szerepvállalása, amit 2014-15-ben több ügy kapcsán is tapasztaltunk, nem keltett pozitív benyomást a többségi társadalomban. Az, hogy a zsidó közösség egy része nem képes elszakadni a politikai participáció vélt kényszerétől, különösen sajnálatos, hiszen ez – amint korábban már érintettem – nem a zsidó közösség feladata. Ez nem jelenti azt, hogy egyénként a zsidó közösségek vezetőinek ne lehetnének pártreferenciái, csupán azt nem tartom szerencsésnek, ha ezt a közéleti tevékenységük részévé teszik. Ez a tapasztalatok szerint eltávolítja a mindannyiunk számára mondandóval bíró ügyektől nem csak a többségi társadalom, de megkockáztatom, a zsidó közösség számos tagját is. Biztos vagyok abban, hogy e jelenség számlájára nagyon sok minden írható a holokauszt-emlékezet torzulása kapcsán is. Hogyan hatott az antiszemitizmusra a migránsválság? A migránsválság kirobbanása katalizáló hatással bírt az idegenellenességre, és azon belül az antiszemitizmusra is. Azzal az állítással nem értek egyet, hogy, akik idegenellenesek Magyarországon, azok már-már szükségképpen antiszemiták is. Ezt az általánosító kijelentést félrevezetőnek tartom, már csak azért is, mert a tanulmányból egyértelműen kiviláglik: az idegenellenesség megerősödése a migránsok megjelenéséhez köthető. Mi magyarázhatja akkor az antiszemitizmus és a többi kisebbséggel szembeni ellenérzések eltérő mértékét? A tanulmány rávilágított arra is, hogy bizonyos életforma-választások tekintetében a magyar társadalom kevéssé elfogadó. A zsidó közösség esetében azonban a notórius antiszemitákon kívül nem gondolja senki sem, hogy az életformájuk olyan mértékben elütne a többségi társadalom által elfogadottól, hogy az zavart keltene, vagy bárki komfortzónáját sértené. Az életformakisebbségek elutasítása vonatkozásában kijelenthető, hogy az életforma idegensége és vélt összeegyeztethetetlensége a taszító. Ilyen életformabeli különbséget minden valószínűség szerint a zsidókkal szemben nem tételeznek a megkérdezettek. Említette, hogy a pontos helyzetelemzés legnagyobb erénye, ha képes konkrét cselekvésekhez is támpontokat adni. A hazai helyzet ismeretében mire lenne szükség a nyugtalanító tendenciák megfordításához ? Az oktatás jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A kutatásból, ha azt nem is tudjuk megállapítani kel-A zsidókkal szembeni ellenszenvét teológiai alapokra visszavezető antijudaizmusnak, Európában egyedül Lengyelországban van jelentős támogatottsága, a radikális anticionizmus, ami a nyugat-európai baloldali pártoknak a sajátja, eddig nem vert gyökeret Magyarországon. A dolgozat egyik markáns megállapítása, hogy az antiszemitizmus nem korlátozható egyetlen társadalmi csoportra sem. Ezzel párhuzamosan megállapítja, hogy az emberek percepciójában a zsidósággal kapcsolatos kérdések nem foglalnak el központi szerepet. Az imént említetted, hogy a politikai elit nagy része sokat tesz annak érdekében, hogy javuljon a helyzet. Miként lehetséges mégis, hogy az elmúlt há rom évben érzékelhetően erősödött a holokauszt relativizálás, ahogy maga az antiszemitizmus is enyhén, de folyamatosan nőtt? Mindjárt az elején hangsúlyoznom kell, hogy a tanulmány szerint antiszemita előítéletek megfogalmazására leginkább a 40-49 év közötti, községekben élő férfiak AZ ANTISZEMITÁK ARÁNYA A MAGYAR TÁRSADALOMBAN, 2006-2015 (százalék)
