Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-05-01 / 85. szám
HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM 2016 MÁJUS | egység 7 nevén Intercisa) talált fogadalmi tábla, melyet az „Örök Istennek” (Deo aeterno ) ajánlottak. E tény egyértelműen jelzi a felirat zsidó voltát. Az aláíró „Cosmius, ... a zsidók zsinagógájának elöljárója” – innen értesülünk arról, hogy abban az időben már biztosan állt zsinagóga Intercisában. KÖZÉPKOR Az intercisai felirat után évszázadokon át nem hallunk a mai Magyarország területén élő zsidók zsinagógáiról. A 895-ös honfoglalással egy időben valószínűleg érkeztek kazár kabarok is, István király pedig említést is tett rendeleteiben a zsidókról, akiknek jogegyenlőséget biztosított. Ettől kezdve rendszeresen hallunk zsidókról a különböző iratokban, zsinagógáról a következő említést azonban csak az 1307-ben keletkezett Képes Krónikában találhatunk: a szöveg egy korai, később már nem használt budai zsinagógára hivatkozik. Ennek az épületnek a maradványait az utóbbi évek ásatásai során tárták fel a régészek. Amikor egy kiűzetés után Nagy Lajos ko rában a zsidók visszatérhettek Budára, a vár egy másik oldalán telepedtek le, és ott építettek nem sokkal később zsinagógát is maguknak. Két középkori zsinagógát ismerünk erről a területről, az egyik a Táncsics Mihály utca 23. szám alatt feltárt, kisebb épület, a másik a Zolnay László és csapata által 1964-ben feltárt, majd kényszerűen újra visz szatemetett nagy zsinagóga. Utóbbi a dúsgazdag Men del család telkén 1461-ben épült, két hajós épület volt előcsarnokkal, a lángoló gótika stílusában. Az épület már a török hódításkor találatot kapott, de csak Buda visszavételekor (1684) sem mi sült meg teljesen, maga alá temetve az ostrom zsidó áldozatait, illetve az épü let be menekült zsidókat. Ugyanebből az időszakból származik két, szintén gótikus stílusban épült soproni zsinagóga. Mind a négy épülethez tartozott fallal elválasztott női szakasz. A soproni épületek mellett mikvét (rituális fürdő) is feltártak – ezek ma Magyarország legrégebbi, ma is látogatható zsinagógaépületei. Ebben a korszakban a zsinagógák gyakran nem csupán az imádkozás célját szolgálták, hanem közösségi térként is működtek: teret adtak a tanulásnak és gyülekezésnek, az épületkomplexumhoz pedig gyakran tartozott rituális fürdő, rabbilakás, vagy egyéb célokat szolgáló épület is. ÚJKOR A következő évszázadokban a magyarországi zsidóknak ugyanúgy üldöztetés volt a sorsa, mint Európa más zsidó közösségeinek. A budai és soproni zsinagógák után időben a következő épületeket az 1700-as évekből ismerjük. Az 1738-ban épült első óbudai zsinagógát néhány évtizeddel később az eredeti elemek felhasználásával újították fel klasszicizáló homlokzattal, teremszerű, késő barokk belső térrel. Sok magyarországi zsinagógához hasonlóan ez az épület is más funkciót töltött be az elmúlt évtizedekben, de néhány éve ismét eredeti funkciójában működik. A barokk zsinagógaépületek, valamint a hoz-Egy épületnek vallási szempontból csupán néhány feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy zsinagógának minősüljön: Izrael felé való tájolás: az Izrael felé (Magyarországon délkeleti irányba) néző falon helyezkedik el az áron hákodes , vagyis a tóraszekrény, melyben a tóratekercseket őrzik. Izraelen belül Jeruzsálem felé, Jeruzsálemen belül pedig a Templomhegy (Hár HáBájit ) felé tájolják a zsinagógákat. A tóraszekrény gyakran építészeti elemként az épület szerves részét képezi, de lehet magában álló egység is. Ámud, az előimádkozó asztala: askenáz zsinagógákban Iz rael irányába fordulva áll, az áron hákodes től jobbra vagy az zal szemben. Bimá, Tóraolvasó emelvény: ez lehet egy magában álló asz tal, vagy szintén az épület fontos részét jelentő szerkezet (pl. prágai Altneuschul). A bima az imádkozásra használt tér kö zepén helyezkedik el. Szfárádi zsinagógákban nincs ámud , az előimádkozó a bimá ról vezeti a szertartásokat. A közösség tag jai vagy a tóraszekrény felé néznek, vagy koncentrikusan a bima körül helyezkednek el, a közösség szokásainak megfelelően. Ezrát násim, a női rész: megfelelő módon el kell választani a férfiak szakaszától. A nők helyet foglalhatnak egy karzaton, vagy a férfiakkal egy szinten elhelyezkedő, elkülönített térben. Az elválasztót mechicá nak nevezik, és szintén lehet beépített építészeti elem (fal, vagy rácsozat), vagy mozgatható szerkezet (függöny, paraván). zá tartozó épületkomplexum szép példája a frissen felújított mádi zsinagóga, mely a korábban már álló imaház helyettesítésére épült 1795-ben. Mérete és gazdag belső díszítése egyértelműen jelzi Mád helyét az akkori zsidó életben. Az 1700-as évek második felében épült fel Apostag barokk zsinagógája is, mely egy 1820-as tűzvészben megsemmisült és késő barokk-klasszicista stílusban épült újjá. Ez az épület egy jellegzetes zsinagógatípust, az ún. négyoszlopos típust képviseli: a bimát négy oszlop, illetve az A mádi zsinagóga eredeti szépségében éledt újjá 1 4 3 2 FOTÓK: EMIH ARCHÍVUM
