Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-05-01 / 85. szám
egység | 2016 MÁJUS 8 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM általuk tartott boltozat emeli ki. Érdemes megemlíteni az 1825-ben épült, klasszicista stílusú abonyi zsinagógát, mely napjainkra sajnos – mint annyi más elhagyott zsinagógaépület egy eltűnt korszak szomorú emlékeként –, már nagyon romos állapotba került. A magyarországi zsinagógaépületek jelentős része a romantika korának terméke: a XIX. század végén, a XX. század legelején emelt, historizáló épületek. Ez volt az az időszak, amikor a zsidók jogegyenlőséget kaptak, és hitüket felvállalva válhattak a társadalom elismert tagjaivá. Erről a változásról tanúskodik a zsinagógaépületek számának emelkedése az egész ország területén, éppen ezért a továbbiakban csupán egy-egy kiragadott példával illusztráljuk a fejlődést. Ezek az épületek magas színvonalú építészeti munkák, gyakran a kor vezető mestereinek alkotásai. A korszak építészeti elméletének megfelelően gyakran orientális, keleties stílusban készültek, mivel ezt a kifejezési formát tartották a legalkalmasabbnak a zsinagógák építésére. Építészeti megoldásaikban, szerkezetükben és anyagukban egyaránt horis jellegzetes: a már nem használt zsinagógák közül a szerencsésebbek Magyarország-szerte több helyen új szerepben éledtek újjá). 1998-ban adták át a szarvasi nemzetközi táborban Magyarország legfiatalabb zsinagógáját, a Bét Dávidot, mely az amerikai Joint Alapítvány egyik volt vezetőjének, Ralph Goldmannak tragikus körülmények között elhunyt fiáról kapta a nevét, tóratekercsét pedig az egykori táborvezető, Jicchák Roth emlékére adományozták néhány évvel ezelőtt. Az épületben a zsinagógán kívül foglalkoztató termek is találhatók. BUDAPEST Fordítsuk figyelmünket az általános áttekintésről a budapesti zsinagógákra, hiszen napjainkban a fővárosban található a legtöbb működő zsinagóga és imaház. Érdekes kiemelni, hogy ma is látogatható két lakászsinagóga (a Visegrádi utcában, illetve a Teleki téren) – egy lakóház lakásának belső terében kialakított imaház (stibl ), mely a háború előtti korszak jellegzetessége volt és a zsidók által lakott környékeken sok házban megtalálható volt. Budapest zsinagógáira jellemző, hogy jelentős részük az utcafrontról gyakorlatilag láthatatlan, csak a kapun belépve (Vasvári Pál utca, Dessewffy utca), vagy az épület egy ajtaján belépve (Nagyfuvaros utca) tárul elénk a nagyszabású, szépen kidolgozott zsinagógai tér. Számos lehetőség áll tehát rendelkezésünkre, ha meg szeretnénk tekinteni egy zsinagógát, érdemes ellátogatni úgy Budapest legrégebben épült, ma is működő, nemrégiben felújított zsinagógájába Óbudára, mint a szerényebb lakás-imaházakba, vagy a már csak múzeum ként működő, de építészeti pompáját hanyatlásában is megőrző Rumbach utcai zsinagógába. tisztábban az 1910-es években épült, budapesti Kazinczy utcai zsinagóga viseli a stílus jegyeit. Ez az épület Budapest talán legdíszesebb zsinagógája. Az egyszerű külső szinte semmit nem árul el a gazdagon díszített, szecessziós belső térről, a festett falakról és mennyezetről. A szecesszió alkalmazott művészet voltának megfelelően az épületbelső minden egyes eleme magán viseli a stílus jegyeit. Az épület Löffler Sándor és Béla tervei nyomán készült, és részét képezi az ortodox hitközség egyéb közösségi és vallási tereket is magába foglaló épületkomplexumának. A hódmezővásárhelyi zsinagógát Baumhorn egyik tanítványa, Müller Miksa tervezte. E csoportba tartozik az Aréna (Dózsa György) úti, ma vívóteremnek használt épület is (ez a tény dozzák a korszak forradalmi újításainak nyomát. Sok helyen alkalmaztak például öntöttvas-szerkezetet, vagy olyan díszítést, mely lebegő vagy szőnyegszerű hatást kelt. Ezen épületek legismertebb példái természetesen a nagy budapesti zsinagógák: a Ludwig Förster tervezte „Dohány” (1850-es évek), vagy az Otto Wagner által tervezett „Rumbach” (1869-72). A Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsinagógája, a historizáló építészet követelményeinek megfelelően mór stílusban épült, felhasználva a kor leghaladóbb technikai megoldásait, elsősorban az öntöttvas-elemeket. A Dohány utcai zsinagóga tervezőjétől származik a miskolci Kazinczy utcai zsinagóga neoromán épülete is, mely szélesebb környezetének egyetlen ma is működő zsinagógája. Az olasz mester tervei alapján az 1860-as években épült, szintén az utóbbi években felújított váci zsinagóga is a historizáló építészet szép példája. Az 1900-as évek új stílust hoztak magukkal, a szecessziót, melynek stílusjegyei például a Baumhorn Lipót tervei nyomán épült szegedi nagyzsinagógán mutatkoznak meg. A mai Magyarország területén található zsinagógák közül leg-Középkori zsinagóga lakótoronnyal, Sopron A Kazinczy utcai zsinagóga szecessziós belső tere FOTÓK: KOVÁCS DÁNIEL; EMANUEL DYAN
