Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-11-01 / 90. szám
egység | 2016 NOVEMBER 18 JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ NE MARADJ TÉTLEN FELEBARÁTOD VÉRÉNÉL! Több leírás található a Tórában arról, hogy van, amikor Isten betegsé gekkel sújtja az embert, mint tette azt például a tíz csapás során az egyiptomiakkal1 . Gyógyítani is egye dül Isten képes, hiszen egyértelmű a kinyilatkoztatás2 : „Én, az Örök kévaló vagyok, a te gyógyítód”. Mégis ott a parancs az embereknek: ha valaki megsebesítette felebarátját, „[munka] mulasztását fi zes sen és gyógyíttassa”3 , ami alapján azt mondja a Talmud: „innen tud juk, hogy az orvos felhatalmaztatott a gyógyításra”. Valójában a Tóra a z embermentést és a gyógyítást kötelezővé teszi: „Ne maradj tétlen felebarátod vérénél” 4. Ahogyan előírja5 , hogy az elvesztett tárgyat a megtalálónak vissza kell adnia a gazdájának, az orvosokra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy az elvesztett egészséget, ha teheti, vissza kell adni a betegnek6 . Mindent meg kell tennie, ami a tudomány adott keretei között lehetséges 7. Ugyan Isten a gyógyító, ám a Biblia az egyik legfőbb parancsként ZSIDÓSÁG ÉS ORVOSTUDOMÁNY Ahogy az orvostudomány fejlődik, úgy szaporodnak körülötte a zsidó jog és etika kérdőjelei. Van számos olyan kiemelkedő terület, amik súlyos háláchikus kérdéseket vetnek fel. Kétrészes cikk sorozata első részében Oberlander Báruch rabbi, a Semmelweis Egyetemen Zsidó orvosi etika tárgyának kurzusvezetője az orvoslás háláchikus hátterét és az orvosválasztás kérdését vizsgálja. A BETEGSÉ G IS ISTEN „AJÁ ND É KA” Hogyan magyarázza a zsidó vallás, hogy nem gyógyul meg mindenki, vagy hogy gyerekek is betegségek áldozatává válnak? Sehogy. Azt tartják ugyanis: az embernek nem feladata és nem is képes arra, hogy minden tragédiát megértsen és mindenre magyarázatot találjon41 . A betegség, mint minden más isteni adomány, eredetéből fogva csak jó lehet42 , az ember azért lá zad ellene, mert nem érti, hogy miért jó43 . Isten dolga, hogy mi miért történik, hiszen útjai az ember számára kifürkészhetetlenek. A betegséget a zsidó vallás nem feltétlenül tekinti büntetésnek, üzenetnek viszont igen: felhívásnak arra, hogy a betegben és a szeretteiben még inkább erősödjön a hit és a parancsolatok gyakorlása, a közösségben pedig az összetartás a bajban. Vallási szempontból a rövid élet is teljes élet, ezért a betegnek arra kell törekednie, hogy azt értékkel töltse meg. fogalmazza meg, hogy az embernek vigyáznia kell rábízott életére és egészségére8 , így a betegnek nem elég imádkoznia, hanem orvoshoz is kell mennie9 . Hiszen az ennivalót is Isten adja, az éhes ember mégsem fog jóllakni az imával: ki kell mennie a földekre és meg kell termelnie a betevőjét. A gyógyulásra is ez vonatkozik: lelki és testi erőfeszítéseket egyaránt kíván10 . Isten gyógyító ereje a gyógyszeren és az orvoson keresztül nyilvánulhat meg. A természet és annak tudománya, a természettudomány mindet az Isten teremtette és az az Ő eszköze. A következő előírás jól tükrözi ezt a hozzáállást: „Helyes, ha mielőtt bevesz az ember egy gyógyszert a következőt mondja: Legyen az az akaratod Örök Istenem, hogy ez gyógyulásomra szolgáljon” 11. A gyógyítás kizárólag akkor tilos, ha azzal áthágnánk egy konkrét bibliai tilalmat. A zsidóság nem pártolja azt a nézőpontot, hogy bizonyos esetekben „nem szabad Istent játszani” az orvoslással, a fenti példát újra használva: nem kevésbé isteni
