Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-11-01 / 90. szám

2016 NOVEMBER | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT cselekedet búzát vetni a földbe, hogy kikeljen. Már a Talmud is beszámol or­vosokról12 , sőt explicit azt mond ­ja13 , nem szabad olyan településen lakni, ahol nincs orvos. Olyan köz­mondást is idéz14 arámi nyelven: „Orvos, aki ingyen gyógyít, annyit is ér”. Számos orvosi kérdést is tag­lal15 , pl. ha egy családban ketten már belehaltak a vérzékenységbe, akkor a fiúgyerekeket nem szabad körülmetélni, mert az életmentés fontosabb, mint ez a micva 16. VALLÁSOS ZSIDÓ ORVOSOK A történelem során több híres rabbi is praktizált orvosként, pl. Smuél (Ba ­bilónia, 165?–267?), a híres talmu­di bölcs17 ; Maimonidész (1138–1204), aki Fusztátban Szaladin egyip tomi szultánnak és palotájá nak volt a fő­orvosa és sok tisztán or vosi művet is írt arabul18 , vagy Ná chámánidész (Spa­nyolország, 1194–1270), aki szintén híres orvos volt19 . (Róla külön fel ­jegyezték azt az esetet, amikor egy nemzsidó nő szülésze volt20 .) Az újkorban is tudunk vallá­sos orvosokról, pl. az első Chábád rebbének, Snéur Zálmán rabbi nak (1745–1812) három hászid orvosa volt21 , köztük dr. Jesáje Rif , aki mind az orvosi tudományokban, mind a zsidó tudományokban jártas volt, és 1824-ben jelentetett meg egy hé­bernyelvű könyvet (Limud táchálué jöládim) Vilnában a gyermekbeteg ­ségekről. Vele a Rebbe többször konzultált orvosi kérdéseket érintő háláchikus problémák kapcsán is 22. Schreiber Mózes (1762–1839) pozsonyi rabbi pedig egyik responsumában 23 azt írja, hogy „megmutattam ezt a receptet egy itteni neves zsidó or­vosnak, aki közismerten istenfélő.” Ezzel szemben Teitelbaum Jekuti é l Jehudá (1808–1883) máramaros ­szigeti rabbi lesújtó véleménnyel volt a zsidó orvosokról24 : „Sajnos nem tudunk adni háláchikusan a mai zsidó orvosok véleményére, hi­szen régen a zsidó orvosok valláso­sak voltak, tartották a Tóra minden részletét és ezért hitelesek volt, amit mondtak. De sajnos a mi időnkben a zsidó orvosok közismerten tréflit ennek ellenére az elterjedt szokás az volt, hogy nők vezették a szülé­seket. Az azonban írva van, hogy feles­legesen ne járjon az ember ellen­kező nemű orvoshoz és a nőgyó­gyásznak mindenképpen ajánlott női orvost választani, ha van. Ha nincs, akkor lehet fér fi orvoshoz is menni, amikor mindenképpen szükség van erre 34. Ellenkező nemű orvos esetében felmerül a jichud kérdése ( férfi és nő, ha nem egy házaspár, vagy közeli rokon, nem tartózkodhat kettesben egy zárt szobában). A „romlott mo­rális helyzetet” felmérve a legtöbb véleményhozó belátta, hogy sajnos a korábban már említett háláchikus vélemény (miszerint az orvost lekö­ti a munkája) ellenére mégis gyakor­ta előfordul visszaélés ilyen helyzet­ben, még akkor is, ha ezzel az orvos veszélyezteti a megélhetését, vagy áthágja az állami törvényeket. Ezért semmiképpen nincs meg­engedve, hogy az orvos kulcsra zár­ja a rendelőt, de a legjobb, ha nincs teljesen csukva az ajtó, vagy van va-Maimonidész szobra Cordobában esznek, szombatot szegnek, utazás­sal, írással, dohányzással, é s meg ­tagadják az egész Tórát, ezért nem tudjuk a véleményüket figyelembe venni.” Ezt a véleményé t osztotta Róth Joé l Cvi (meghalt 1892) huszti rabbi is 25. Ungár Joé l (meghalt 1886) paksi rabbi azonban megelégedéssel vála­szolt 1863-ban egy zsidó orvosnak, aki a tanácsát kérte egy szombati kérdés kapcsán26 : „Ez az jelenség új és még eddig soha nem hallot­tam, hogy orvos jött volna rabbi­hoz háláchikus kérdéssel, pláne a mai orvosok, akik nem fogadnák el a rabbi véleményét, ha valamit megtiltana.” Érdekes, hogy Galíciában jó híre volt a magyar zsidó orvosoknak, ahogy írja Dávid Menáchem Monis Babad (1865?–1937) tarnopoli rabbi27 : „Azt mondják, hogy Magyarországon és Németországban találhatók az or­todoxok között olyan orvosok, akik kóserek és vallásgyakorlók.” A hatvanas években Amerikában és Izraelben is új jelenségként egyre több kapedlis, vallásos orvos került ki az egyetemekről. Mára ez teljesen el­fogadottá vált és mindennapi jelen­ség. Mose Feinstein rabbi (1895–1986) New Yorkban, Slomo Zálmán Auerbach rabbi (1910–1995) Jeruzsálemben és sok más híres rabbi világszerte felkarolta, támogatta és útba igazí­totta ezeket az orvosokat28 : ennek köszönhetőan ma már egy több tu­cat olyan könyv van, ami az orvosi kérdések hálácháját tárgyalja 29 . NÕI ORVOSOK – FÉRFI PÁCIENSEK, FÉRFI ORVOSOK – NÕI PÁCIENSEK Mérlegelnünk kell-e az orvosválasz­tásnál az illető nemét? A középkor végéig elfogadott volt az egész tár­sadalomban, hogy a szülést kísérő bábák csak nők lehetnek30 . A 17. században kezdtek férfiak is meg­jelenni a szülőszobán31 . A zsidó vo ­natkozást megvizsgálva, azt látjuk, hogy a Talmudban nincs egyértel­mű tiltás arra, hogy férfi nem lehet nők orvosa, mivel az orvos a mun­kájával van elfoglalva, és nincs ide­je rossz gondolatokra32 . A Sulchán áruch ból 33 azonban úgy tűnik, hogy FORRÁS: DR. MANUEL FOTÓ: SHUTTERSTOCK.COM

Next

/
Oldalképek
Tartalom