Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-10-01 / 89. szám
2016 OKTÓBER | egység 13 szövetségi börtönben ült csalás miatt. Többször is kegyelemért fordult Bill Clinton akkori elnökhöz, aki ezt megtagadta tőle. Ráadásul egy hüpe alatti „ökumenikus”, egy reformrabbi és egy metodista lelkész által celebrált házasságkötése Chelsea-vel igencsak megdöbbentette az ortodox zsidók egy részét. Akár befolyásolta Hillary Clinton nézeteit veje, akár nem, Izrael és a zsidóság szempontjából sok amerikai zsidó őt tekinti a megbízhatóbb partnernek. Clinton régóta kom munikálja, hogy kulcsfontosságú nak tartja az Egyesült Államok és Izrael szoros barátságát. Tény, hogy pártján belül ő azon kevesek egyike, aki a szokásos diplomáciai gesztusokon túl is tett lépéseket a zsidó állam irányába: mindig elismerte Izrael önvédelmi jogát, min den nézetkülönbségük dacára min dig hangsúlyozta jó viszonyát Ne tánjáhu miniszterelnökkel, és Izrael gázai visszacsapásának ügyében sem pártja keményvonalasait kö vette. Ugyanakkor, bár önmagát Irán atomambícióinak megfékezőjeként láttatja, egyik legfőbb előmozdítója volt az iráni atomalkunak, anélkül, hogy alaposabban megvizsgálta volna az izraeli aggályok alapját, így Irán megmaradó potenciálját további atomfejlesztésekre. Kínos volt az is, amikor a sorozatos emailbotrányok kapcsán a Breitbart konzervatív portál kiderítette, hogy Clinton még külügyminiszterként számos privát mailt kapott, amelyben némely munkatársa Izrael-ellenes, és részben antiszemita írásokat is megosztott. Ezeket Clinton nem utasította vissza azonnal, hanem általában megvitatásra továbbküldte. A lap szerint kiderült az is, hogy Clinton nagy rajongója Peter Beinartnak, a radikálisan Izrael-ellenes zsidó kolumnistának, aki nemegyszer igyekezett igazolni az Izrael elleni terrortámadásokat. Az amerikai zsidóság nagy többségének értékválasztása azonban sze rencsére nem nyitott a szélsősége sek felé, dacára annak, hogy a baloldali radikális zsidó Bernie Sandersnek jelentős zsidó támogatottsága volt. Zsidó származású a marginális Zöld Párt el nökjelöltje, Jill Stein is, aki egyene sen gyűlöli az általa „apartheid-államnak” nevezett Izraelt, és támogatja az elhíresült, antiszemita aktivistákat is magában foglaló BDS bojkottmozgalmat. A BDS-t erősíti a Demokrata Párton belül növekvő befolyást szerző Black Lives Matter radikális feketemozgalom is, „köszönhetően” némely szélsőségesen baloldali véleményformálónak, Izrael-gyűlölő politikai tanácsadónak. Ennek nagy hagyománya van az amerikai zsidóságban: az értelmiség jó része mindig is aktív volt a polgárjogi, szegregáció-ellenes, feminista, később a melegpárti mozgalmakban, s ez a vonzalom nem szűnt meg eme mozgalmak szélsőségesen „polkorrekté” válása, radikalizálódása óta sem. Nem véletlen, hogy a 2008-as választásokon a zsidók 78%-a az első afro-amerikai jelöltre, Obamára szavazott (érdekes, hogy 2012-re ez az arány 68%-ra csökkent). Ugyanakkor aktív a konzervatív párton belül az 1985-ben alapított Republikánus Zsidó Koalíció, amely igyekszik erősíteni a párt szálait a zsidó közösséggel éppúgy, mint a zsidó állammal. KÖZÉLET | HOHMECOLÓ A Pew Research Center nagyszabású 2013-as felmérése szerint az amerikai zsidóság nagy többsége (70%) a demokratákat preferálja a republikánusokkal (22%) szemben, érdekes módon azonban az ortodox zsidóság soraiban a helyzet már másképp áll: ott a republikánusoké a többség 57%-kal, és csak 36 százalékuk demokrata érzelmű. A republikánusoknál és a demokratáknál aktív zsidók (ez utóbbiak közé tartozik pl. Joe Lieberman szenátor, vagy korábban Madeline Albright külügyminiszter) ugyanakkor abban nagyrészt egyetértenek, hogy Amerikának nem izolacionista, hanem aktív, sőt ha kell, proaktív, beavatkozó külpolitikát kell folytatnia, és mindkét csoport különleges viszonynak tekinti az Izraelhez fűződő kapcsolatokat. Bárhogy alakul is tehát az egyre éleződő amerikai választási kampány, bármilyen külpolitikai elvek érvényesülnek is jövő évtől az Egyesült Államokban, abban biztosak lehetünk, hogy lesz zsidó befolyás a következő elnökre. Legfeljebb a családban marad. Hillary Clinton és veje, Marc Mezvinsky Az Egység magazinban megjelent „Jár-e a bűnösnek orvosi ellátás” című írásunkra (26. évf. 87. szám; 16-19. old.) reagálva a Mazsihisz Szeretetkórháza az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe: „Belépő díjazás a Mazsihisz Szeretetkórházában nincsen. Az emelt szintű elhelyezést biztosító ápolási részlegen – ahol a kórházteremhez saját fürdőszoba, televízió, telefon, erkély, vagy légkondicionálás is tartozik – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, számla ellenében, kizárólag az igénybevett szolgáltatás erejéig díjat számít fel az intézmény.”
