Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-09-01 / 88. szám
KILE | KITEKINTŐ egység | 2016 SZEPTEMBER 26 európai Albániához) sikeresen őrizte függetlenségét a párthusoktól, az örményektől és a rómaiaktól is. A III. század végén a szászánidák (iráni perzsák) vazallusává lett a terület. Az időközben a keresztény vallást is felvevő kaukázusi albánok a szászánidák és a bizánciak állandó nyomása ellenére is megőrizték saját állami kereteiket egé szen a VIII. századig. A szászánidákat a muszlimok (Omajjad Kalifátus) győzték le, őket pedig a XI. században a perzsiai származású szeldzsuk törökök. A XIII. században egy rövid ideig Timur Lenk mongol birodalma, majd évszázadokon át egy arab eredetű perzsa szunni ta dinasztia, a Sí rván sahok ural ma következett egészen az 1600-as évekig. Őket a türkmén származású szintén perzsa, de síta Szafavida dinasztia űzte el, majd az ő bukásuk után, a XVIII. században önálló kánságok keletkeztek a Kaszpi-t ó mentén. Ezeket kebelez te be az egyre terjeszkedő Oroszország a XIX. század első felében, amikor a türkméncsáji szerződéssel a Perzsa Birodalom elismerte Oroszország fennhatóságát a terület felett. A XX. században Azerbajdzsán előbb a Szovjetunió egyik tagállamává, majd 1991-ben önálló, független állammá vált. Nehéz lenne összefoglalni a kaukázusi hegyi zsidók hányattatásait e két és fél évezred során, nem is célja e rövid beszámolónak. Mai létszámuk 25.000 főre tehető, na gyobb részük Azerbajdzsánban él. A II. világháborúban a német csapatok megközelítették, de nem érték el a hegyi zsidók lakta területeket, így csak Dél-Oroszország néhány településén váltak hegyi zsidók is a holokauszt áldozatává. A XX század második felétől jelentős a kivándorlás Izraelbe, de létezik a visszafelé áramlás is. Qırmızı Qə s ə b ə , melyet a szov jet időkben Krasnaya Slobodának (Vörös Falu) neveztek, ma 4.000 fős település. Az itt élők önmagukat a világ egyetlen olyan Izraelen kívül fekvő településének tartják, ahol csak zsidók élnek. Ez valószínűleg túlzás – a mi egyik kedves beszélgetőtársunk például a városkában feltűnő módon nem viselt kipát, és jelezte is nekünk, hogy ő perzsa –, de a település egésze, szinte valameny nyi ház, é pület az ősi szimbólumok hordozója. Menórák, Dávid-csillagok, mezüzék díszí tik lépten-nyo mon. Qırmızı Qə s ə b ə település az 1700-as évek első felében keletkezett. Az egyik Sírván sah Nadír, Quba elfoglalása után a kíséretében élő zsidókat a környékre telepítette, akik a helyi kán, Husseinali segítségét kérték. Husseinali nem csak védelmet biztosított részükre, de né mi földterületet is adományozott ne kik. A település jelenlegi végső he lyét Fatali kán intézkedése nyomán nyerte el, aki 1765-ben, egy éj szakai pogrom ellen védelmet nyújtva, hat nap alatt költöztette át e helyre a Quba körzetében élő zsidókat. A városka főutcája ennek tiszteletére viseli Fatali kán nevét. A mai közösség élénk kapcsolatot ápol a bakui zsidó felekezetekkel, de Izraellel és a tengeren túli zsidó közösségekkel is. Folyamatos az oda és érdekes módon a visszavándorlás is. Bakuból két órás autóút után érkezik a látogató Qubába, egész pontosan annak elővárosába, melyet a független Azerbajdzsán ala pí tója, Heydar Aliyev tiszteletére épí tettek. Az ő nevét viseli itt az elővárosban a magasba emelkedő épületek, a kulturális központ, a szabadtéri színház, közintézmények és egyéb hatósági épületek sora. Az épü letkomplexum középpontjában (előterében) az „államalapító” 8-10 méter magas szobra áll. Érkezésünkkor éppen a születés napjáról emlékeztek meg. Egyenruhába öltöz tetett gyermekek, ünne pi ruhás asszonyok és katonák ér keztek szegfűvel kezükben leróva hálájukat... Tanítás a hegyi zsidók iskolájában, Quba, 1920-as évek Háztetők és a temető a hegyoldalban Jelképek
