Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-09-01 / 88. szám
KITEKINTŐ | KILE Az előváros után a „földszintes” és emberléptékű középkori kisváros következik, gyönyörű mecsetjeivel, ízletes halvájával és különleges szőnyegeivel várva az idetévedőket. A folyó túlpartján, a hegyoldal aljá ban békésen elnyúlva fekszik a zsi dó város. (A hídon átérve itt is, miként az ország bármely településén és minden közintézményében, hatalmas poszterről mosolyogva köszönt bennünket az „államalapító”.) A kisváros egy hétköznapi kedd délután kihalt, alig egy-egy járókelő az utcán, igaz szinte minden férfi sapkát vagy kipát visel. A hegy aljában egy vadonatúj építmény: a Menóra park és benne a mikve épülete. A park végéből hosszú lépcsősor vezet a dombtetőre, ahol a temető fekszik. Innen nagyszerű a kilátás a vörös háztetőkre és az épületek tetején sorakozó jelképekre, fém Dávid-csillagokra, díszes horganyzott tetőszerkezetekre és a folyó túlpartján elterülő Qubára is. Mintha egymásnak felelgetnének a városka épületeit dísztő menórák, A REBBE RÁSÁB ÉS A HEGYI ZSIDÓK Az ötödik lubavicsi Rebbe, Sálom Dovber rabbi, a Rebbe Rásáb (1860-1920) elődjéhez hasonlóan sokat tett a zsidó oktatásért, és számos küldöttet indított útnak a régió különböző pontjaira, hogy tanítsák a zsidókat. Különösen nagy érdeklődéssel fordult a Kaukázus elzárt helyein élő hegyi zsidók felé. Ezekben a közösségekben nagyon kevés volt a tanár és a vallási vezető, így sok fiatal tóratanulás nélkül nőtt fel, aminek eredményeként elfordultak a vallástól. Félő volt, hogy néhány generáción belül teljesen kihal belőlük a zsidóság tudata. Sálom Dovber rabbi komoly tervet talált ki a közösség megmentéséért, és a küldetés fejéül a nagytudású Smuel Hálévi Levitin raksiki rabbit választotta. Az ő feladata volt különböző szintű vallási iskolákat szervezni a Kaukázus hegyei között. Ekkoriban 100 ezernél is többre volt tehető a hegyi zsidók száma. A feladat nem volt könnyű: a kaukázusi zsidók nehezen fogadták el a külvilágból érkezett tanítókat. A Chábád rabbik azonban nem adták fel, hogy segítsenek megőrizni a hegyi zsidóknak egyedülálló hagyományaikat. A rabbik kettős céllal érkeztek: először megkezdeni a gyerekek oktatását, amivel visszavezethetik őket a Tórához, másrészt kiépíteni egy oktatási rendszert, melyben a helyiekből lehetett rabbikat, saktereket, tanítókat, stb, képezni, hogy ezzel biztosítsák a hegyi zsidók vallási életének fennmaradását. A működő zsinagóga FORRÁS: A SZERZŐ FELVÉTELEI; RAUL V ODESSIE – NYPL DIGITAL GALLERY; TÖRTÉNETI MÚZEUM, TBILISZI; 2016 SZEPTEMBER | egység 27
