Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-08-01 / 87. szám
„Biszku Béla (Márok, 1921. szeptember 13. – Budapest, 2016. március 31.) magyar kommunista po litikus, »a puha diktatúra legkeményebb ökle«, az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezető je, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterel nök-helyettes (1961–1962), az MSZMP KB titkára (1962–1978). 1989 után haláláig, a politikától vissza vonultan élt.” – ezt tudjuk meg a Wikipédia szócikkéből, ami ké sőbb kitér arra is, hogy Biszku ka tolikus családból származott. Így aztán nem csoda, ha nagy port ka vart az a 2016. március 31-i hír, mi szerint „A Mazsihisz szeretetkórházában, 94 éves korában halt meg Bisz ku Béla, Magyarország volt bel ügyminisztere”1. A sajtó azonnal rákapott a hírre, és a zsidó közösségen belül egymást érték a vélemények: helyes volt-e befogadni a bíróság elé állított egykori politikust. Anélkül, hogy Biszku Béla po liti kai és erkölcsi felelősségéről véleményt alkotnánk, valamint hogy a konk rét esetet értékelnénk, érdemes az ügy általános morális dilemmáját a háláchá szemszögéből megvizsgál ni. A kérdés ugyanis megjelenik a há lá chikus szakirodalomban is: jár-e a bűnösnek orvosi ellátás? Ez a kérdés Izraelben napi szinten is fog lalkoztatja a közvéleményt éppúgy, mint a rabbikat, például annak kap csán, hogy el kell-e látni a megsérült terroristát, és ha igen, kinek van elsőbbsége az esetlegesen súlyosabban sérült terroristának, vagy az áldozatoknak, akkor is, ha kisebb a sérülésük. GYÓGYÍTANI KÖTELESSÉG „Aki egy embert megment, olyan, mintha az egész világot megmentette volna” – ez az általános érvényű talmudi alapelv2 mindannyiunkat az életveszély elhárítására kötelez. A másik életmentésre vonatkozó bibliai előírás a „Ne maradj tétlen felebarátod vérénél”3 . Ennek a két alapvetésnek a mentén vizsgáljuk meg, mit mond a háláchá az orvosi ellátásról! Az első említést arról, hogy a tórai időkben léteztek orvosok Mó zes második könyvében 4 találjuk: „ha férfiak civódnak és egyik megüti a másikat kővel vagy ököllel... mulasztását térítse meg, és gyógyíttassa”. A Talmud5 ebből vezeti le, hogy az orvosnak szabad gyógyítani, annak ellenére, hogy Isten hozza a gyógyulást6 . Sőt! A gyógyítás tórai parancsolat7 nem csak akkor, ha életmentésről van szó, hanem minden olyan esetben, amikor valamilyen betegség, sérülés, stb. lép fel8 . Jáákov Emdin rabbi (1698-1776) 9 egyenesen úgy vélte10 , hogy a beteg akarata ellenére is ki kell próbálni HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT FOTÓ: STILLER ÁKOS/HVG min den lehetséges gyógymódot a be tegség enyhítésére vagy megszüntetésére: az orvosi ellátás olyannyira kötelező, hogy az orvos felülbírálhatja a beteg döntését. A BÛNÖSÖK ELLÁTÁSA A címben szereplő kérdésre rátérve, vizsgáljuk meg, mi a teendő, ha egy bűnös ember szorul kezelésre! A Sulchán áruch 11 azt írja: nem sza bad azoknak a bűnös pogányoknak a halálát okozni – akár indirekt módon –, akik nem állnak háborúban velünk, mert a bűnösök fölött csak bíróság ítélkezhet. Szabad-e azonban kifejezetten meggyógyítani? Nos, a Sulchán áruch szerint 12 , csakis akkor ha az alábbi négy szempont közül valamelyik fennáll: Biszku Béla Kádár Jánost kíséri egy óvodalátogatáson (1985) FORRÁS: ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
