Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-08-01 / 87. szám
egység | 2016 AUGUSZTUS 18 JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ 1. HA AZ ORVOSI ELLÁTÁS HIÁNYA FESZÜLTSÉGET (ÉVÁ) SZÜLNE A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG ÉS A SZÉLESEBB TÁRSADALOM KÖZÖTT 13. Ezt mindenáron el kell kerülni, akár úgy is, hogy ingyen gyógyítjuk a beteget14 . Mose Feinstein rabbi (1895–1986) szerint a feszültség nem csak azt jelenti, hogy pogrom törhet ki, hanem már az is elkerülendő, hogy tápot adjunk a a gyűlöletkeltésnek15 . 2. HA ROSSZ PÉLDÁVAL JÁRNÁNK ELÖL Egy másik területről hasonló példa erre a szombaton kitörő tűzvész esete. Tüzet oltani szombat sze gésnek minősül, kivéve élet veszély esetén, vagy ha nagy az életveszélyes helyzet kialakulá sá nak az esélye, ilyenkor kötelező az oltás. Csupán az anyagi kár megelőzéséért nem szabad tüzet oltani. Ha azonban a zsidók nem-zsidók között laknak, akkor mindenképp el lehet oltani a tüzet16 , mivel nem-zsi dó ember kárát nem szabad magunkra vállalni, nehogy legközelebb, ha mi kerülünk bajba, ő se segítsen nekünk. 3. HA ÁLLAMI TÖRVÉNY KÖTELEZI AZ ORVOST A BETEGELLÁTÁSRA, akkor nem mérlegelheti, hogy kit lát el és kit nem17 . Mose Feinstein rabbi (1895–1986) egy fiatal ortodox zsidó orvos kérdésére, miszerint vállalhat-e orvosi ügyeletet szombaton, azt írta18 , vállalja inkább a vasárnapi ügyeletet, abból nem lehet probléma. – De ha mégis kórházban kell lennie szombaton, akkor nem elfogadhatóak a „kifogások” a páciensek számára, és gyilkosnak fogják tekinteni még akkor is, ha egy nem életveszélyes beteg gyógyítását tagadja meg a szombat szentségére hivatkozva. 4. HA A SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL JAVÍTJUK A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG MEGÍTÉLÉSÉT. Pozitív képet alakít ki a zsidókról, ha az emberek látják, hogy a zsidó orvos milyen elszántsággal és fáradtságot nem ismerve gyógyítja még a bűnös betegeket is 19. Ez nem csak egy jó PR fogás. A Talmud20 fontos alaptulajdon ságként jelöli meg a segítőkészséget és megkérdőjelezi, hogy zsidó-e az, aki nem tesz jót másokkal 21. A PRÓFÉTA TITKOS FEGYVERE... A Biblia leírása szerint30 , ami kor az arámi király a zsidók ellen támadt, lesbe állította a katonáit. Ám Elisa, a próféta mindig tudta, hol vár csapda a zsidókra, így az arámiak tervei dugába dőltek. Amikor a király rájött, hogy nem kém rejtőzik az emberei között, hanem Elisa próféta az, aki „megmondja Izrael királyának a szavakat, miket a hálószobádban beszélsz”, elküldte a csapatait, hogy fogják el Elisát, ám a katonák mind megvakultak a közelében. Akkor Elisa a zsidók királya elé vitte az arámi katonákat, „És szólt Izrael királya Elisához, amint meglátta őket: Verjek-e, verjek, atyám? Mondta: Ne verj! Vajon olyanokat, kiket foglyul ejtettél kardoddal és íjaddal, verni szoktál-e? Tégy eléjük kenyeret és vizet, hogy egyenek és igyanak, és menjenek urukhoz. Erre készített számukra nagy lakomát, ettek, ittak, elbocsátotta őket és elmentek urukhoz.” Többet nem is támadtak az arámbeliek a zsidók ellen, mert hálásak voltak a megmenekülésükért. A Midrás 31 hozzáte szi, hogy Elisa tanácsa többet ért, mint bármilyen háború. TERRORISTÁK ELLÁTÁSA 2015 decemberében az Izraeli Orvosi Kamara bejelentette, hogy terrortámadások után a mentőknek nem szabad különbséget tenni a merénylő és az áldozatok között, hanem a sérülések súlyossága alapján kell ellátni minden sérültet. Két kérdés merült fel a döntés hatására kibontakozott vita során 22. Egyrészt egyáltalán el kell-e látni a terroristát, másrészt, hogy ha ő a legsúlyosabb sérült – ami pl. egy öngyilkosnak szánt merénylet esetében értelemszerű – elsőnek kell-e kezelni? (Mindez olyan esetekre vonatkozik, amikor egyértelmű, ki a támadó és ki az áldozat.) Gázai lakosokat szállít kezelésre Izraelbe a Vörös Dávidcsillag FORRÁS: IDF
