Egység, 2015 (81-83. szám)

2015-12-01 / 83. szám

Egység telmezés láncolata nem állt meg, az eddig leírt anyag, a Biblia és a Misna után, most már a Talmud szövegét és döntvényeit is értelmezték az addigi módszerekhez hasonlóan a jesivák tan­­házaiban. így folytatódik ez napjainkig is: az előző nemzedék leírt fejtegetései tovább gyarapítják az elmélkedésre és értelmezésre termékeny talajt a jesiva hallgatói számára. A középkorban a jesivák megma­­radtak az intellektuális és közösségi élet központjaiként, hiszen nem csak a rabbinak készülők jártak a jesivába hanem mindenki, aki a zsidó életet, szellemi örökséget és gondolkodást magáévá akarta tenni. Szombati munkatilalom - példa a Szóbeli Tan módszertanára A szombati munka tilalmáról a Tóra többször is említést tesz, de mindannyiszor elég szűkszavúan: azt nagyon egyértelműen leírja, hogy tilos a munka a hetedik na­­pon, de arra sehol sem tér ki, hogy pontosan mit is jelent a munka. Bölcseink viszont arra a követ­­keztetésre jutnak, hogy - mivel a Szombat és a sivatagi Szentély épí­­tése egymás mellett van említve, illetve a Tóra megtiltja szombaton a Szentély építését - a Szentély építésénél felmerülő munkafajták mind a szombati munkatilalmak kategóriájába sorolhatók. A Bölcsek összesen 39 fajta ilyen alkotómunkát sorolnak fel, melyek közül az egyik bármiféle maradandó feljegyzés készítésének a tilalma, amely a Sátor gerendá­­inak az építéshez szükséges meg­­jelöléséből következik. 3000 évvel később megjelent a számítógép és felmerült annak a kérdése, hogy szabad-e azt hasz­­nálni szombaton, hiszen nem az írás hagyományos papirusz-tollas változata, hanem valami egészen új. Azonban, mivel a feljegyzés esetén sem azt írja a Tóra, hogy ti­­los pergamenre tollal írni, hanem az írás (feljegyzés) tilalmát a Szén­­tély építésénél felmerülő 39 mun­­ka egyikeként általánosságban, mint egy alkotómunkát ismerjük meg, így kikövetkeztethetjük, hogy a számítógéppel készülő feljegyzés is ugyanolyan szinten tilos. Eredetileg az európai jesivák affé­­le tanházként működtek a közösség zsinagógájában, tanterv, tanári kar és kollégiumi ellátás nélkül. A jesivák hallgatóit a helyi közösség rabbija tanította, éjszaka az imaház padjain 13 éves korában kezdődik, ami a fiúknál hagyományosan egybeesik az első ünnepélyes hajvágással, az úgyneve­­zett opsernis ünnepséggel. A gyermek harmadik születésnapján édesapja egy imasálba burkolva elviszi a chéderbe (elemi iskolába). Ősrégi szokás, hogy a gyerek egy mézzel bekent áléf-bét (a héber ábécé) táblát nyalogat, ezzel jelképezve a Tóra és a tanulás édes mivoltát. A Tóra és a tanulás légkörének fontosságát is illusztrálja az a talmudi történet, miszerint ״Az volt a szokása [rabbi Jehosuá ben Lévi] anyjának, hogy bölcsőjét a tanházba vitte, hogy fülei a Tóra szavaihoz szokjanak”. A Talmud kialakulása A II. Szentély (i.e. 349-i.u. 70) idejé­­ben és később a diaszpóra kezdetén, Izraelben és Babilóniában egyaránt működtek nagyszerű jesivák, amelyek immáron több mint 1300 éve folytat­­ták és őrizték azt a szóbeli hagyományt, amely sokhelyütt értelmet adott és a gyakorlati élet szintjére emelte az írott tan szent szövegét. Ennek az óriási szó­­beli hagyománynak egy nagyon szűk­­szavú, de még így is 63 könyvből álló lényegi összefoglalóját állította össze a Misnában rabbi Jehudá, a fejedelem a II. században. A Misna volt egyben az első zsidó kódex is, mely hat rendre osztva (Zráim - Mezőgazdaság, Moéd- Ünnepek,Násim - Nők, Nözikin- Károkozók, kodásim - Szentsé­Talmudi oldal gek, Töhárot - Tisztaságok) az élet minden területére kitért. A Misnának hat rendje, 63 traktátusa és számtalan fejezete van, mely fejezeteken belül ál­­tálában a rövid paragrafusok nem csak a kifejezett törvényt, hanem a valami­­kori ellenvéleményeket is jelölik. A következő négy-ötszáz évben a jesivákban a Biblia szövege mellett a misna szövegét értelmezték és ve­­tették egybe, elsősorban két helyen Babilóniában és a Szentföldön. így aztán az ezekben a tanházakban fel­­jegyzettek alapján maradt ránk, az ugyanarra a misnára alapuló jeru­­zsálemi és babilóniai Talmud. Az ér­hoz vagyunk szokva, hogy a jó diák ismérve az anyag alapos ismerete, a jesiva iskoláiban legalább ilyen fon­­tos a jó kérdésfeltevés képessége. A jesiva, amely a tórái hagyománynak megfelelően egy adott szöveg, elv vagy történet logikájára és részleteinek alapgondolatára kíván rájönni, arra ösztönzi a jó diákot, hogy ne csak megértsen és megjegyezzen, hanem gondolkodjon is. Hiszen valamit csak akkor lehet igazán elsajátítani, ha az ember valóban meggyőződik annak helytálló logikájáról. Rés Lákis helyettese Jól jellemzi a zsidó oktatás mód­­szertanát az alábbi talmudi történet is, amely rabbi Jochanánról szól, aki hiányolta Rés Lákis tanítványát, aki mindig kérdéseivel faggatta: ״A bölcsek elhatározták, hogy megvi­­gasztalják, s Rés Lákist »helyettesi­­tendő« elküldték hozzá Eleázár ben Pdátot, aki nagy tudású Talmud­­bölcs hírében állott. Eleázár odaült rabbi Jochánán mellé, és minden állítására rábólintott: »Hozok bízó­­nyítékot, hogy igazad van!«. Jochánán sírva fakadt. »Téged küldtek Bár Lákis helyett?! Lákis fia, ha mondtam valamit, húszon­­négy ellenérvet hozott föl, ame­­lyeket megválaszoltam, s a téma egyre terebélyesedett... Te meg jössz, és azt mondod, bizonyítékot hozol? Hát én talán nem tudom, hogy igazam van?!«.” Az oktatás kötelessége a bibliai idők óta Ennek fényében a bibliai utasítás ki­­mondja: ״.Vésd be azokat gyermeke­­idnek”, amit a Talmud úgy értelmez, hogy ״amint a gyermek megtanul be­­szélni, apja elkezdi a Tórára és a Hall­­jad Izrael imára tanítani”. Sőt a dolog nemességét kiemelve a Talmud ehhez azt is hozzáteszi, hogy ״bárki, aki fiát Tórára tanítja olybá vétetik, mintha saját magát, fiát és fiának fiát a nemze­­dékek végéig tanította volna... Az, aki unokáját Tórára tanítja olybá vétetik, mintha saját maga is a Szináj hegy­­nél kapta volna azt meg ...”. A haszid mondás pedig úgy tartja, hogy ״ugyan­­úgy, ahogy bibliai kötelesség minden ember számára naponta felkötni az imaszíjat, hasonló módón kötelesség naponta legalább félórát fordítani arra, hogy gyermekei neveltetésén gondol­­kodjon, és hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a gyerekek a jó úton haladjanak...”. Formálisan az oktatás kötelessége a szülők oldaláról a gyermek három

Next

/
Oldalképek
Tartalom