Egység, 2014 (78-80. szám)
2014-12-01 / 80. szám
Egység Texasba indultak, Budapestre érkeztek Huszonöt éve, fiatal házasokként érkeztek Budapestre. Tanúi voltak a rendszerváltásnak és aktív részesei a magyar zsidóság reneszánszának. Magyar származású ortodox családokból érkeztek - és életre keltették a magyar vallásos zsidóságot. Nevük egyet jelent a magyarországi Chábád mozgalommal. Az Oberländer házaspárral, Báruch rabbit és Batsheva rebecent arról kérdeztem, hogyan indult el a küldetés, melyre a Rebbe utasította őket. rak olyan rósék [gonoszok - a szerk.], ״hogy lehet visszamenni egy rose országba?!” Nagyon mérges volt a döntésíink miatt és sokszor elmondta, hogy a magyarok nem voltak jobbak, mint a nácik... - és ezt a saját szemével látta, a saját bőrén érezte. Evekkel később már büszke volt ránk, de ez sok idő volt, mire oda jutott. A nagymamának volt itt egy testvére is, Budán, Juci néni, akivel élete végéig próbált kapcsolatot teremteni, de nem ment úgy, ahogy ő akarta volna. Érdekes, hogy két testvér ennyire különböző legyen, hihetetlen volt látni, hogy mit tett a háború: hogy eltávolodtak egymástól rokonok családtagok. O.r.: Az én oldalamról is érdekes volt. Apám kérdezte az esküvő előtt, mit tervezünk, ott fogunk-e lakni, New Yorkban? Kell-e lakást keresni, béréndezni? Mondtam, hogy legalább egy évig igen, azt terveztem, hogy kolelba [Talmudi főiskola házas férfiaknak - a szerk.] megyek, és tényleg megvolt a terv, hogy miket akarok tanulni abban az évben. Erre egy hónappal az esküvő után ott volt a Rebbének az utasítása, hogy menjünk slichutra, és azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ez így nappal. Peszách után visszatértünk New Yorkba és írtunk egy két és fél oldalas beszámolót a Rebbének az utunkról. Zárásként azt kérdeztem, hogy gondolja-e a Rebbe, hogy érdemes utánanézni ennek a dolognak. Két kísérőlevelet is küldtünk a beszámolónkkal. Az egyik Réti Péter matematika professzor munkája volt, aki kiváló héberséggel azt írta a Rebbének, hogy nagyon fontos lenne, hogy legyen Magyarországon Chábád. A másik ajánlólevél a New yorki szkuleni rebbe küldöttjétől volt, egy magyarul beszélő bizonyos Teller Arje Dov rabbitól, akit ide küldtek egy fél évre. 0 azt írta, hogy csak a Chábád tud itt zsidó életet teremteni és támogatja a tervet. A Rebbe nagyjából 10 perccel azután, hogy beadtuk a levelet, válaszolt. Bekarikázta azt a két szót, hogy ״kimenni slichutra” és odaírta mellé, ״ha van kóser mikve”. És ez volt a dolog vége. Vagy a kezdete? ״Vissza egy róse országba?” E: Ifjú házasok voltak, amikor eldöntötték, hogy elköltöznek a világ másik felére. Hogy fogadta ezt a családjuk? O.B.: Nagymamám nagyon mérges volt. Ő debreceni volt, ide menekült Pestre a háború alatt és utána innen mentek ki Bécsbe. Neki tizenhárom testvérét ölték meg a háború alatt. Azt mondta, hogy ezek a magya״Ha van kóser mikve” Egység: Mikor merült fel az ötlet, hogy lubavicsi küldöttekként külföldre menjenek élni és dolgozni? Mindig is így térvezték? Oberländer rabbi: Igen, az első randevúnkon azt már megbeszéltük, hogy elmegyünk slichutra (kiküldetésbe). Csak nem terveztünk ilyen ״szélsőséges” helyre menni... Oberländer Batsheva: Eredetileg olyasmire gondoltunk, mint Texas. E: Hogy lett Texasból Budapest? Kiben merült fel az ötlet, hogy Magyarországra jöjjenek? O.r.: Az esküvőm előtt az összes barátom, aki tudta, hogy tudok valamennyire magyarul, mind azt mondta, milyen jó rabbi lennék Magyarországon - de hát ez egy vicc volt csak. Hiszen akkoriban, Kelet-Európába, Budapestre a szocializmusba jönni, szinte elképzelhetetlen volt Amerikából nézve. Az esküvőnk New Yorkban volt, utána az utolsó sevá bráchotot Miiánóban ünnepeltük, az apósomékkal, aki az ottani közösség rabbija. Ott jött egy telefon a bécsi Chábád küldöttől, Jacob Biederman rabbitól: hallotta, hogy tudok magyarul, milyen jó lenne, ha eljönnék Budapestre, megnézni a helyzetet, mert ott biztosan szükség van egy fiatal Chábád rabbira, hogy segítse a közösséget. Én rögtön azt mondtam, igen, érdekel a dolog, aztán vettem csak észre, hogy a feleségem velem szemben integet... - akkor észbe kaptam és mondtam, hogy persze ezt még meg kell beszélnem vele. Végül is még fiatal házas voltam, meg kellett szóknőm, hogy egyeztetnem kell... Ezután tíz nappal már itt is voltunk Budapesten a bécsi rabbival, kicsit körülnéztünk. Ez egy vasárnapi nap volt, minden zárva - ’89 márciusáról volt szó. De azt láttuk, hogy itt is ״emberek járnak a földön”, körülbelül ez volt akkor a lényeg. O.B.: Emlékszem, benéztem a kirakatokon keresztül a lezárt üzletekbe és láttam, hogy liszt, olaj cukor volt, akkor jó, nagy baj nem lehet. - Gondoltam magamban. O.r: Ez volt Peszách előtt egy pár 9► IX. 18. . sz. Budapest, 198. BUDAPESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG ORTHODOX TAGOZATA VII., DOB U. 35. — TELEFON: 324-331 1074 324-332 324-333 T* Vámhivatal Budapest Alulírott Budapesti Izraelita Hitközség Orthodox Tagozata tnnusitjük, hogy Oberländer Bernard ur / amerikai álla»polgár , utlevél8zám!3110171345 / intézményünk tudtával tartózkadik Magyarországon! 1990.U*H-ig érvényes magáncélú vi— zummal» A személyes használ, at ára hozott könyveket, használati tárgyakat » háztartási gépket és eszközöket kizárólagosait saíát felhasználására hozatja be, a a felsoroltak ne* képezik eladás, / tovább adás / tárgyát• Fentiek szives tudomásulvételét, és méltányos ügyintézésüket kérve Budapesti Izr« Hitk. Őrt• Tagozata 6
