Egység, 2013 (75-77. szám)

2013-09-01 / 76. szám

Jó szokások rabja Köszönjük támogatását! Mindnyájunknak vannak szokásai - jók és rosszak. Mikor kelünk fel reggel és mikor térünk nyugovóra este. Milyen újságokat olvasunk, és mivel töltjük a szabadidőnket. Vannak szokások, amiktől szeretnénk távoltartami gyermekeinket, és vannak, amelyeket szívesen átadnánk nekik. Ezek egyike az adakozás szokása, ami a zsidó vallás szerint ״megvéd a haláltól”. Maimonidesz, az egyik legkiemelkedőbb zsidó tudós és gondolkodó szerint jó szokásokat úgy lehet elsajátítani, ha azokat sokszor tesszük, és így a természetünk részévé válik. Misna kommentárjában (Avot 3:18) úgy fogalmaz: nem az a kérdés, mennyit, hanem hogy milyen gyakran adunk. Jobb naponta adni keveset, mert így kezünk ״adakozó kézzé” lesz, és szokásunk­­ká válik a jótékonyság. Ha valakinek van 1000 dinárja adakozás­­ra - mondja Maimonidesz -, akkor jobb, ha naponta ad 1-1 dinár adományt, mintha egyben odaadná valakinek. Előbbi esetben ugyanis ezerszeresen begyakorolta az adako­­zást és az így szokásává válik. Vagyis, bár egy nagy adománnyal többet segítünk egy emberen, de nem változik meg az adakozó szemlélete. A sok kis adománnyal azonban az adakozás szokássá válik, és az adakozó személyisége jobbá, nagylelkűbbé formálódik általa. Ebből láthatjuk a cedáká egy fontos elemét: nem csupán egy szociális juttatás, hanem egy olyan cselekedet, ami által az adakozó is fejlődhet, és jobbá válhat. A közelgő újév különösen jó alkalom arra, hogy áttekintsük életünk napi menetét, és új, jó szokásokat vegyünk fel. Legyen ezek egyi­­ke az adakozás jó szokása! Köszönjük mindazoknak, akiknek az elmúlt években szokásává vált a Chábád mozgalom és az EM1H támogatása. Ez a jó szokásuk teszi lehetővé, hogy folytassuk munkánkat, tovább haladjunk az elődeink által kijelölt úton, és építsük közös jövőnket! Kívánunk egy sikeres, áldásokkal és gyara­­podással teli új évet! Oberländer Báruch Köves Slomó rabbi rabbi Néhányan nagylelkű támogatóink közül: 1.100.000 Ft 600.000 Ft 480.000 Ft 480.000 Ft Iványi János: Izsák Róbert: Rajna Gábor: Sípos Gábor: ványt, amelyet a Magyar Honvédség Zrínyi nyomdája fog nyomtatni. A digitalizált változat hamarosan megtekinthető lesz a honvedelem.hu in­­temetes oldalon, míg októberre várhatóan megjelenik a reprint kiadás. Szlovák vezetőkkel tárgyaltak az európai rabbik A szlovák államfő, Ivan Gasparovic, és Robert Fico miniszterelnök fogadta az Európai Rabbitanács (RCE), az Európai Zsidó Egyesület (EJA) és más európai zsidó szervezetek képviselőit. A delegáció tagjai között szerepelt Jacob Biderman rabbi, bécsi Chábád küldött, Oberländer Báruch rabbi, a magyarországi Chábád mozgalom vezetője, valamint Baruch Myers, Pozsony főrabbija is. A találkozón a miniszterelnök arról beszélt, milyen nagy szerepe van a zsidóknak a szlovák kultúrá­­ban. Kiemelte, hogy a kulturális örökség megőrzésének fontos ré­­sze a zsidó emlékhelyek és zsina­­gógák megóvása. Megemlítette a zsidóság egyik legkiemelkedőbb tudósát, a Chátám Szofert, Schrei­­bér Mózes rabbit, aki két évszázad­­dal ezelőtt (1762-1839) Pozsonyban élt és dolgozott, ami neki köszönhe­­tőén a korban a zsidó kultúra és vallás fővárosa volt. Kiemelte a jó viszonyt a szlovák kormány és a helyi zsidó közösség, valamint Izrael Állam kő­­zött - ennek kapcsán a delegáció tagjai köszönetét mondtak azért a sze­­repért is, amit a Szlovák Holokausztnap törvénybe iktatásában játszott. Száz éve a kirekesztés ellen Megalakulásának századik évfordulóját ünne­­pelte az ADL, az amerikai székhelyű Rágalma­­zásellenes Liga. Az ebből az alkalomból ren­­dezett konferenciára meghívták az Köves Slo­­mó rabbit és Bodnár Dánielt, az EMIH és a Tett és Védelem Alapítvány képviselőjét is. A TEV mint az ADL hivatalos magyarországi partner­­szervezete vett részt a konferencián. A konferencián szakmai kérdéseket vitattak meg. Több különböző modulban mutatták be az amerikai és más országok zsidó közösségei­­nek problémáit. A külföldi szekcióban felszólalt Magyarország, Francia­­ország, Dél-Afrika és Argentína képviselője is. Előadásaikból kiderült, milyen sokféle módon jelentkezik az antiszemitizmus a különböző or­­szágokban. Míg Argentínában a kormányzat tudtával iráni terrorista kiképző bázisok üzemelnek, addig Dél-Afrikában a zsidóságot Izraellel, azt pedig az apartheiddel azonosítják. Miközben Magyarországon az egyre romló közbeszéd, és a nyomában felbukkanó fizikai atrocitások jellemzőek, addig Franciaországban komoly terrorfenyegetettségnek vannak kitéve a zsidók, amiket a társadalom nem ítél el egységesen. Törölték a kuruc.info oldalát a Facebookról Évek óta folyik a küzdelem a kuruc.info nevű internetes portál ellen annak rasszista, uszító és gyalázkodó tartalma miatt. Annak működ­­tetője és szerverei Amerikában vannak, így az ottani liberálisabb szólásszabadságra vonatkozó szabályozások érvényesek rá - így az oldal támadhatatlan. Legalábbis annak tűnt. Most azonban végre sike­­rült rést ütni a pajzson: a magyarországi antiszemitizmus visszaszorí­­tása érdekében megalakult Tett és Védelem Alapítvány a Rágalmazás­­ellenes Ligával (ADL) együttműködésben letiltatta a kuruc.info hiva­­talos Facebook-oldalát. Á közös fellépés egyben rávilágít arra, hogy az erőszakra uszító, az egyén méltóságához és a jó hírnévhez való jogot semmibe vevő, személyes adattal rendszeresen visszaélő tévé­­kenység semmilyen formában nem keverhető össze a szabad véle­­ménynyilvánítás jogával. A kezdeményezésben részt vevők mindegyi­­ke elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, de az álnevek mögé bújt, a felelősséget vállalni képtelen, a különböző bünte­­tőkódexek által büntetni rendelt tevékenység nem tartozik annak ható­­körébe. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom